Forrás

1 / 279

A beszélő Szfinx története: a gízai Szfinx-sztélé

Miként az alábbi szövegből is kiderül, a gízai Szfinx már az ókorban is csodálat tárgya volt. Kultikus tiszteletben részesült és régisége miatt is nagyhatalmú istenként tartották számon. IV. Thotmesz egyik látogatása alkalmával a Szfinx tövében elaludt, álmában megjelent neki az isten, azaz a Szfinx, és azt ígérte, hogy ha megszabadítja az őt befedő homoktól, királlyá emeli őt. A szöveg érdekessége az, hogy megmutatja, hogyan viszonyultak maguk az egyiptomiak egy olyan szoborhoz, melyet manapság mi műalkotásként csodálunk. Ők ezzel szemben elsősorban isteni lényként tekintettek a szoborra, amely kiismerhetetlen hatalommal és erővel rendelkezett. A történet jól tükrözi az álmok sajátos egyiptomi felfogását is. Az álom nem szubjektív képzetek összessége, hanem olyan eszköz, melynek segítségével kapcsolatba lehet lépni egy olyan világgal, amely ugyan az ébrenlét során is jelen van, de megközelíthetetlen a földi halandók számára.

(1)1. uralkodási év, az áradás 3. hónapjának 19. napja Őfelsége alatt;
Hórusz: az erős bika, kinek tökéletesek koronái;
Két Úrnő: tartós királyságú, mint Atum;
Arany Hórusz: erős kardú, a Kilenc Íj elűzője;
Felső- és Alsó-Egyiptom királya: Menkheperuré;
Ré fia: [Thotmesz], [fénylő] koronájú, [Hormakhet] szeretettje, aki örökké élettel,
megmaradással, hatalommal ellátott, mint Ré.

Éljen a tökéletes isten, Atum fia,
Harakhti védelmezője;
a Mindenség Urának élő képmása,
a Ré alkotta uralkodó;
Khepri kiváló örököse,
tökéletes arcú, miként [aty]ja;
tökéletesen előjövő, ellátva
fején Hórusz-alakjaival;
Felső- és Alsó-Egyiptom királya, az istenek [szeretettje],
az isteni Kilencség [ked]veltje!

Héliupolisz megtisztítója, Ré megbékítője,
Ptah házának tökéletesítője;
Atumnak a maatot felajánló1
aki azt a falától délre levő2 részére felemeli;3
aki [folyamatosan] emlékműveket készít az istennek,
mindenek létrehozójának;
aki kutatja a hasznosat az isteneknek
Felső- és Alsó-Egyiptomban;
háza[i]kat fehér mészkőből felépítő,
minden áldozati kenyerüket tökéletesítő!

Atum testéből való fia, Thotmesz, a fénylő koronájú, mint Ré, Hórusz örököse a trónján, Menkheperuré, aki élettel ellátott.

Őfelsége fiatal (volt), mint Hórusz, az ifjú, Khemmiszben;4
tökéletessége (olyan volt), mint atyja védelmezőjéé,5
úgy nézett ki, mint maga az isten.

Szeretetének örvendett a hadsereg, a király gyermekei és minden nemes; ereje tette őt győztessé, (5)életereje megújult, mint Nut fiáé.

Memphisz dombjainál szórakozván töltötte idejét, déli és északi útján, miközben célba lőtt a réztáblára. Oroszlánra és (különféle) állatokra vadászott, kocsiján haladt, lovai pedig gyorsabbak voltak a szélnél, testőrei közül egyetlen egy volt vele, nem tudott róla senki sem.
Eljött pedig az ideje, hogy pihenőt engedélyezzen kísérőjének Hormakhet szent körzeténél, a Roszetyauban6 lévő Szokar és a piramisplatónál lévő dzsemei Renenutet7 mellett, Mut, az északi [fal úrnője] és a déli fal úrnője, Szakhmet, a khasz8 úrnője, Széth, Duau és Heka, az Első Alkalom szent helyének legidősebbje és Kheraha9 urai közelében, az istenek isteni útján Héliupolisz nyugati fényhegye felé. Az igen felséges Khepri Szfinxe tehát ezen a helyen nyugszik.10

Nagy hatalmú, szent előkelőségű,
Ré árnyéka esik rá.11
Hozzá vonulnak Memphisz részei,
minden város, amely mellette van;
karukat hódolatra emelik arca felé,
nagy áldozattal ja számára.

Ezen napok egyikén történt, hogy a király fia, Thotmesz odaérkezett, mikor déltájban kóborolt és megpihent a nagy isten árnyékában. Elragadta az álom, mikor a nap a csúcson járt és rátalált ezen nemes isten Felségére, s az saját szájával szólt, miként atya szól fiához, ezt mondván:

Tekints csak rám, nézz csak meg,
fiam, Thotmesz!
Atyád vagyok, Harmakhet-Khepri-Ré-Atum,12
aki neked adja királyságát a (10)földön, az élők élén!

Föl fogod emelni a Fehér és a Vörös Koronát,13
Geb, az iri-pat trónján.
Téged illet az ország széltében és hosszában,
amit a Mindenség Urának fénylő szeme14 bevilágít.

Az élelem előtted van a Két Ország belsejéből,
sok adomány minden idegen földről;
években nagy élettartam (a tied), orcám feléd fordul,
szívem érted dobban, hiszen te (is) értem [vagy]!

Bizony helyzetem olyan, mintha körbe (lennék) zárva,
egész testem romos(?),
ellep a sivatag homokja,
amelyen rajta voltam.

Takarítsd le rólam azért, hogy megtedd, ami szívemben van.15
Tudom, te vagy fiam, megmentőm!
[Térj] magadhoz! Íme, veled vagyok!
Én vagyok útmutatód!

Mikor befejezte beszédét, a királyfi elcsodálkozott ezen, mert hallotta ezt [- - -], [mivel] tudta, hogy (ezek) ennek az istennek a szavai, s szívét hallgatásra bírta. Ezt [mondta]: „Menjünk városi házunkba, gondoskodjunk áldozatról ennek az istennek, melyet elhozunk neki: fiatal marhákat, mindenféle növényeket, és hódoljunk az [elődöknek - - -] nemes [- - - Khe]phrén szobor(?), mely Atum-Hormakhetnek készült.”16
 
Bevezető, fordítás és jegyzetek: Gulyás András (in Kóthay–Gulyás 2007, 160–163)
 

1 Fontos templomi rítus volt, mikor a király a maatot, azaz az igazságot, a rendet, felajánlotta az istenek részére. A király ezzel a felajánlással biztosította, hogy a világ istenektől származó rendje megvalósuljon a földön, és ne szűnjön meg az a kölcsönösség, amely a király és az istenek között fennállt.
2 A memphiszi Ptah jelzője.
3 A maat felajánlásának rítusa a maat „felemeléséből”, azaz átadásából állt az ő ura, azaz az istenek részére.
4 Hely a Deltában. A mítosz szerint itt rejtőzködött a gyermek Hórusz Széth elől.
5 Hórusz ebben a formájában mint atyja, Ozirisz ellenségeinek elűzője jelenik meg, aki biztosítja számára a megfelelő temetést.
6 A gízai és szakkarai nekropolisz.
7 Legtöbbször kígyó alakban ábrázolt istennő.
8 Szakhmet ezen jelzője feltehetőleg a Vörös Koronával hozza őt összefüggésbe.
9 Ókori település a mai Ókairó helyén. A Piramisszövegek Hórusz és Széth küzdelmével hozták összefüggésbe, a Halottak Könyve szerint pedig a Nílus alsó-egyiptomi forrása található itt.
10 Az itt leírt helymeghatározáshoz ld. Zivie-Coche, Chr: Giza au deuxième millénaire. /BdE 70/ Le Caire 1977.
11 A korábbi királyt méltató sorok után itt a Szfinx méltatása következik.
12 A napisten különböző aspektusainak összevonásából létrejött istenség. Khepri a felkelő nap, Ré az égbolton ragyogó nap, Atum pedig a lenyugvó nap megtestesítője.
13 Azaz Thotmeszt királlyá fogják koronázni.
14 Mármint a napkorong.
15 Azaz kívánságomat.
16 A szöveg vége nagyon töredékes.

Bibliográfia

Kóthay–Gulyás 2007, 160–163; Helck, Urk. IV, no. 486, 1539–1544