Lexikon

4572 / 4571

Upuaut

Egyiptomi sakálistenség. Kultusza már az 1. dinasztia idején kimutatható. A legkorábbi ábrázolások tanúsága szerint a nagy ünnepségek alkalmával mindig ennek az istennek a standardját (vagyis azt istennek egy tartórúdra illesztett képmását) vitték az ünnepi processzió legelején. Erre a szerepre utalhat az Upuaut név is, amelynek jelentése: „aki megnyitja az utakat”, vagyis aki az élen haladva elhárít minden lehetséges akadályt, legyőz minden ellenséget és így a többi istenség (vagy a király) zavartalanul haladhat az útján.

Ábrázolása
Upuautot általában álló sakálként ábrázolják, ellentétben Anubisszal, a másik fontos sakálistenséggel, aki az esetek többségében fekvő sakálként jelenik meg. Upuaut ábrázolásának további érdekessége, hogy sok esetben nem magát az istent, hanem az isteni képmást: a standardján álló sakált jeleníti meg. Az ábrázolásokon standardjának elülső részén az úgynevezett sedsed látható, egy csigavonalban visszakanyarodó párna vagy textilköteg (?): hogy ez pontosan milyen anyagból készült, és mi volt a funkciója, nem világos.

Az istenség szerepe
Az Óbirodalom idején a sakálistenségek, különösen Anubisz és Upuaut, fontos szerepet játszottak a királyideológiában. Az istenek egyrészt a fáraó védelmezőiként jelennek meg. Másrészt, a Piramisszövegek tanúsága szerint az evilág vagy a túlvilág trónjára lépő király arca egy sakáléhoz, esetenként Anubiszéhoz vagy Upuautéhoz hasonló. Bár a két isten szerepe nem választható teljesen szét egymástól, úgy tűnik, a Piramisszövegekben Anubisz inkább a túlvilági, míg Upuaut az evilági királysághoz kötődik. A későbbi halotti irodalomban – mint például a Koporsószövegek vagy a Halottak Könyve – az istennek ez az aspektusa némiképp háttérbe szorul. Upuautnak, az utak megnyitójának az a legfőbb feladata, hogy segítse a halott bejutását a túlvilágra, és védelmezze őt ellenségeitől.

Upuaut kultusza

Az isten kultusza valószínűleg Felső-Egyiptomból ered. Legkésőbb a Középbirodalom (Kr. e. 2055–1650) elejétől kezdve kultuszának központja Assziut volt, a 13. felső-egyiptomi nomosz központja, amelyet görögül Lükopolisznak, „Farkasváros”-nak neveztek, a görög utazók ugyanis Upuautot nem sakálként, hanem farkasként azonosították.

Assziuton kívül Upuaut fontos szerepet töltött be az abüdoszi Ozirisz-kultuszban is. Ozirisz a túlvilág uralkodója volt, akinek tiszteletére felső-egyiptomi kultuszközpontjában, Abüdoszban a Középbirodalomtól kezdve évente nagyszabású ünnepségeket rendeztek. Upuautot az abüdoszi szövegek Ozirisz fiával, és néha magával Ozirisszal azonosították. Upuaut processziója a nagy Ozirisz-ünnepségek felvezető aktusa volt, és valószínűleg Ozirisz fiának trónra lépését, valamint Ozirisz ellenségeinek leverését szimbolizálta. A Középbirodalom végéről számos abüdoszi Upuaut-himnusz ismert, amelyek alapján kitűnik, hogy a helyi teológiai rendszerben Upuautot még további istenekkel is azonosították, így a napistennel, Rével és Hérakleopolisz istenével, Heriseffel is. A Középbirodalom utáni időkben Upuaut abüdoszi kultuszának jelentősége fokozatosan háttérbe szorult.

Végh Zsuzsanna, 2015



Bibliográfia

Leitz, LGG, Bd. II, 342–348; DuQuesne 2005; Graefe: Upuaut, in LdÄ VI (1986); Kahl 2007; Spiegel 1973