Lexikon

Széth

Széth a kaotikus erők, a sivatag, az idegen földek istene, Gebnek, a föld istenének és Nutnak, az ég istennőjének a harmadik gyermeke, Osiris fivére és gyilkosa. A görögök Typhónnal azonosítják. Nevének jelentése nem ismert. Az sem világos, pontosan milyen állat az, amelynek formájában Széth megjelenik. Bár próbálták többek között szamárral és okapival azonosítani, valószínűleg nincsen valós megfelelője: a Széth-állat egy mesebeli lény.

Széth és a királyság
Széth kultusza már jóval az Osiris-kultusz megjelenése előtt, a kora dinasztikus időkben létezett, és valószínűleg az 5. felső-egyiptomi nomosz fővárosából, Ombosból ered. Eredetileg az ő alakja is a királyság intézményéhez köthető, és korántsem volt olyan negatív istenség, mint ahogyan arra a későbbi források alapján következtetni lehet. Bár az Osiris-mítosz szerint Osiris fiának, Hórusznak egyik legfőbb ellensége, hiszen megfosztja atyai örökségétől: Egyiptom trónjától, a Középbirodalom és Újbirodalom folyamán sokszor jelennek meg párban, az ország déli és északi részét jelképezve. Jól ismert motívum, hogy Hórusz és Széth közösen helyezik a király fejére a koronát, vagy hogy a két isten Alsó- és Felső-Egyiptom emblematikus növényeit (a papiruszt és a lótuszt) összekötve szimbolikusan egyesítik a Két Országot. Széth jelentőségét mutatja, hogy a 19–20. dinasztia idején (Kr. e. 1295–1069) három fáraó is viselte nevét (I. és II. Széthi, Széthnakht).

Széth a napbárkában
A Koporsószövegektőlkezdve jól ismert az az elképzelés, hogy Széth az, aki legyőzi a napbárka útját elálló és a napistent fenyegető gonosz kígyót, Apóphist. Mint a sivatag és az idegen földek istene, népszerűségnek örvend az oázisokban is: a Fajjúmban, a Dakhlában, Khargában és Bahariában is van kultusza. Ezen aspektusa miatt több, idegen eredetű istennel – így a líbiai Assal, a kánaáni Baállal és a hettita Tesubbal is őt azonosítják.

Széth családja
Széth felesége a nővére, Nephthys volt. Bár a legelterjedtebb hagyomány szerint Széth (és így a Nephthysszel kötött házassága) terméketlen, vannak rá utalások, hogy született gyermekük, aki talán egy bizonyos krokodilistennel, Magával azonos.

Széth és Osiris
Bár Osiris már az Óbirodalom második felétől, az 5. dinasztiától kezdve központi szerepet töltött be a túlvilági elképzelésekben, kultusza igazán a Kr. e. 1. évezredben vált Egyiptom egyik legfontosabb kultuszává. Ettől az időszaktól kezdve Széth ábrázolása, nevének leírása vagy kiejtése tabunak számított, bár az újabb kutatások szerint az oázisokban továbbra is létezhettek kultuszhelyei. Szintúgy egészen a Kr. u. 4. századig fennmaradt az Osiris-mítosz egy alternatív változata (Iulius Firmicus Maternius De errore profanarum religionum c. munkájában), melyre szórványos utalások az egyiptomi forrásokban is fellelhetők. E verzió szerint Osiris elcsábította Széth feleségét, Nephthyst, aki ezért haragjában megölte házasságtörő fivérét: vagyis a gyilkosságot nem az irigység, hanem jogos sértettség motiválta. Széth kultuszhelyein a 20. dinasztia előtt – de valószínűleg azután is, a görög-római kor végéig ‒ a mítosznak ez a változata terjedhetett el.

Végh Zsuzsanna, 2015

Bibliográfia

Lieven, in ZÄS 133 (2006); McDonald 2000; Smith, M. 2010; te Velde 1967; Leitz, LGG, Band VI, 691–695; te Velde, in LdÄ V (1982)

Címkék