Appendix Vergiliana: Copa
Az Appendix Vergiliana Vergilius neve alatt hagyományozott, de többségében biztosan nem tőle származó, a Kr. e. 1. vagy Kr. u. 1. században keletkezett különböző műfajú verses alkotások gyűjteménye.
Szír kocsmárosné – görögös kendő köti kontyát –
bronztestét ügyesen rázza, ha csördül a dob,
bortól féktelenül táncol füstös fogadóban,
míg könyökét veri egy tompa, rekedt fuvola:
„Hőségtől, portól tikkadtan jobb, ha továbbmégy?
Itt lepihenhetnél, vár eleven füves ágy.
Várnak rád kelyhek, meritők, rózsák, furulyák, lant,
s nádból font lugas, ó! árnyat adó, hüvös is.
Hangzik a pásztorsíp, úgy, mint barlangnak ölében,
árkád földön – olyan édes dalt csacsog épp!
Íme, a karcos bor; nemrég szurkolt, lepecsételt
hordóból, s hozzá locska patak vize is.
Íme, virágkoszorúk: bíbor rózsával a sárga
összevegyül szorosan – Attika módja szerint.
Íme, fehér liliom: Achelois a szűzi folyóból
áldozván vitt el font kosarában ilyet.
Várnak sajtocskák – melyeket kicsi háncsszita szárít,
vár viaszoshéjú szilva, sok őszi gyümölcs,
vajpuha gesztenye vár, édesre pirulva az almák,
és haragoszölden függ az uborka kacsán.
Íme, a véres eper, s szívós indán ime, szőlő,
vár takaros Ceres itt, vár Ámor és a »Duhaj«.
Kunyhónk őrének sarló csak a fegyvere, fából,
s roppant »fegyverrel« meg soha sem fenyeget…
Erre, bakancsos! lásd, izzad fáradt csacsikád már,
jaj, ne gyötörd: a szivem él-hal ilyen csacsikért!
Most a bozót csendjét dallal telezengik a tücskök,
most bizony árnyékban hűsöl a zöldhasu gyík.
Hogyha eszed van, dőlj le, igyad ki a nyári borocskát –
kristályserlegeket kérsz, vagy üvegpoharat?
Fáradt vagy? nosza itt, venyigék árnyába feküdj le,
és súlyos fejedet fonja be rózsa-füzér.
Ékesen így kóstold serdült lánykának az ajkát,
vesszen a fintorgó gőgös, az ál-szigorú!
Illatozó koszorúd hamvadnak tartogatod tán?
Hálátlan csontod fedje virággal a sír?”
„Bort ide, kockákat! vesszen, kit furdal a holnap!
Szól s lekaszál a halál: éljetek – itt jövök én!”
(Kurcz Ágnes fordítása)
Az Appendix Vergiliana Vergilius neve alatt hagyományozott, de többségében biztosan nem tőle származó, a Kr. e. 1. vagy Kr. u. 1. században keletkezett különböző műfajú verses alkotások gyűjteménye.
Szír kocsmárosné – görögös kendő köti kontyát –
bronztestét ügyesen rázza, ha csördül a dob,
bortól féktelenül táncol füstös fogadóban,
míg könyökét veri egy tompa, rekedt fuvola:
„Hőségtől, portól tikkadtan jobb, ha továbbmégy?
Itt lepihenhetnél, vár eleven füves ágy.
Várnak rád kelyhek, meritők, rózsák, furulyák, lant,
s nádból font lugas, ó! árnyat adó, hüvös is.
Hangzik a pásztorsíp, úgy, mint barlangnak ölében,
árkád földön – olyan édes dalt csacsog épp!
Íme, a karcos bor; nemrég szurkolt, lepecsételt
hordóból, s hozzá locska patak vize is.
Íme, virágkoszorúk: bíbor rózsával a sárga
összevegyül szorosan – Attika módja szerint.
Íme, fehér liliom: Achelois a szűzi folyóból
áldozván vitt el font kosarában ilyet.
Várnak sajtocskák – melyeket kicsi háncsszita szárít,
vár viaszoshéjú szilva, sok őszi gyümölcs,
vajpuha gesztenye vár, édesre pirulva az almák,
és haragoszölden függ az uborka kacsán.
Íme, a véres eper, s szívós indán ime, szőlő,
vár takaros Ceres itt, vár Ámor és a »Duhaj«.
Kunyhónk őrének sarló csak a fegyvere, fából,
s roppant »fegyverrel« meg soha sem fenyeget…
Erre, bakancsos! lásd, izzad fáradt csacsikád már,
jaj, ne gyötörd: a szivem él-hal ilyen csacsikért!
Most a bozót csendjét dallal telezengik a tücskök,
most bizony árnyékban hűsöl a zöldhasu gyík.
Hogyha eszed van, dőlj le, igyad ki a nyári borocskát –
kristályserlegeket kérsz, vagy üvegpoharat?
Fáradt vagy? nosza itt, venyigék árnyába feküdj le,
és súlyos fejedet fonja be rózsa-füzér.
Ékesen így kóstold serdült lánykának az ajkát,
vesszen a fintorgó gőgös, az ál-szigorú!
Illatozó koszorúd hamvadnak tartogatod tán?
Hálátlan csontod fedje virággal a sír?”
„Bort ide, kockákat! vesszen, kit furdal a holnap!
Szól s lekaszál a halál: éljetek – itt jövök én!”
(Kurcz Ágnes fordítása)
Címkék
- bor;
- Ceres;
- Dionysos;
- distichon;
- Erós;
- gyümölcsök, zöldségek;
- hangszerek;
- hetéra;
- játék;
- késő köztársaság kor (Kr. e. 1. század);
- korai császárkor (1. század);
- latin;
- líra;
- Publius Vergilius Maro;
- római;
- római irodalom;
- római irodalom az aranykorban;
- római irodalom az ezüstkorban;
- szerelem, erotika;
- szír;
- tánc;