Forrás

17 / 279

A samosi Héraion

A samosi Héraion volt az egyik legrégibb és legnagyobb görög szentély. A többször újjáépített templomnak már Kr. e. 8. századi formáját is rekonstruálni lehet a német ásatások eredményei nyomán.(1)

Hérának Samosban levő templomát némelyek állítása szerint az Argonauták alapították, s a szobrot is ők hozták magukkal Argosból. A samosiak azonban úgy hiszik, hogy az istennő a szigeten született az Imbrasos folyó partján, az alatt a fűzfa alatt, amely még az én időmben is Héra szentélyében nőtt. Hogy a templom ősrégi, azt elsősorban a szobor árulja el, mert az aiginai Smilisnek, Eukleidés fiának az alkotása. Smilis Daidalos kortársa volt, de annál sokkal kevésbé híres művész.

Pausanias: Görögország leírása (Hellados periégésis) VII. 4

Máthé Elek fordítása

Bevezető és jegyzetek: Szilágyi János György (in Szilágyi J. Gy. 1962 I, 88–89)
  1. Az ásatások eredményei az Athenische Mitteilungen c. folyóiratban jelennek meg 1920 óta folyamatosan. A Héraion teljes mérnöki publikációja csak nemrégiben kezdődött meg O. Reuther könyvével: Der Heratempel von Samos I. Der Bau seit der Zeit des Polykrates, Berlin 1958. A kultusz-szoborról és a rávonatkozó írott forrásokról a Kr. e. 4. sz. közepei számadás-felirat új kiadásával D. Ohly, Athen. Mitt. 68 1953, 25–50.

Bibliográfia

Szilágyi J. Gy. 1962, I, 88–89