Lexikon

32 / 279

Aristotelés iskolája

Aristotelés platóni mintára Kr. e. 335-ben az athéni Apollón Lykeios ligetében alapított iskolájára általában Lykeionként vagy Peripatosként szokás hivatkozni. A Lykeion tudományos közössége már Aristotelés életében és az ő szellemi irányítása mellett – az aristotelési filozófia és a közösség tagjainak a szerteágazó érdeklődését követve – különösen fontos szerepet játszott a különböző önállósuló tudományágak intézményesülésében, forrásainak összegyűjtésében és történetének a megírásában. Ezzel a tudományszervező és történeti-historiográfiai tevékenységével részben előkészítette a hellénisztikus tudományos központok (különösen Alexandria) kialakulását és működését.

A szóban forgó, alapvetően történeti forrásművek közül egy Egyiptomban előkerült papiruszról ismerjük az Athéni állam (Athénaión politeia) c. művet, mely annak a Lykeionban összeállított gyűjteménynek az egyik darabja, mely 158 görög polis „alkotmányát”, vagyis politikatörténetét dolgozta fel. A jelentősebb, ám csak töredékesen ismert peripatetikus szerzők közé tartozik Dikaiarchos (Kr. e. 4. sz., irodalomtörténeti, kultúrtörténeti, politikai és filozófiai munkák szerzője), Aristoxenos (Kr. e. 4. sz., jelentős zeneelméleti és zenetörténeti szerző, művei részben fennmaradtak), Eudémos (Kr. e. 4. sz., matematika-, csillagászat-, és teológiatörténeti művek), Phainias (Kr. e. 4. sz., történeti munkák), Chamaileón (Kr. e. 4. sz., irodalomtörténet), Praxiphanés (Kr. e. 4–3. sz., grammatika).

Aristotelés halála után az iskola vezetését legjelentősebb tanítványa, Theophrastos (kb. Kr. e. 371–287) vette át. Számos művét ismerjük töredékesen vagy egészében: így fennmaradt filozófiatörténeti munkájának az érzékelésről szóló része (De sensibus), fennmaradtak botanikai munkái, és a Jellemrajzok c. népszerű gyűjteménye; töredékesen egyéb művei is ismertek. Theoprastos kortársának és tanítványának, a Phaléroni Démétriosnak (Kr. e. 4–3. sz.) a munkásságáról ugyan sokat nem tudunk, viszont egyrészt politikai szerepvállalásával hozzájárult a Lykeion működéséhez, másrészt Athénból történt száműzetése után Alexandriába került, ahol feltehetőleg köze volt a Museion peripatetikus mintára történt megalapításához.

Bárány István 2018

Bibliográfia

Wehrli, Schule des Aristoteles