Forrás

9 / 8

A hermák meggyalázása Athénben

27. (A szicíliai hadjárat előkészületei alatt, Kr. e. 415-ben) egy éjszaka azok közül a hermák közül, amelyek Athén városában álltak – négyszögletes alakúra faragva sok van belőlük helyi szokás szerint a magánházak és szentélyek kapuja előtt – a legtöbbnek megcsonkították a fejét. Senki nem tudta, kik a tettesek, ezért a város nagy összegű jutalmat tűzött ki a megtalálójuknak, s emellett határozatot hoztak, hogy ha valaki – akár a város polgára, akár idegen, akár rabszolga – bármilyen más istentelenség elkövetéséről tud, tegyen róla bátran feljelentést. Ezt a bűntettet igen komolyan vették, mert azt gondolták, hogy rossz előjel a hajóhad elindulásához, és hogy az állam felforgatására és a demokrácia megszüntetésére irányuló összeesküvés van mögötte. Történtek is feljelentések egyes letelepült idegenek és szolgák részéről, ha nem is a hermákra vonatkozólag, de más isten-szobrok megcsonkításáról, amit korábban követtek el tréfaként részeg ifjak, továbbá arról, hogy bizonyos házakban gúnyból lejátszották a misztériumszertartásokat. Ezekkel Alkibiadést is vádolták. Mindezt felkapták azok, akik a legjobban haragudtak Alkibiadésre, mert útjukban állt, ... s azt kiabálták, hogy a misztérium-ügy és a hermák megcsonkítása a népuralom megszüntetése végett történt, s egyik sem az ő részvétele nélkül.

Thukydidés: A peloponnészoszi háború VI. 27–28

Fordítás és jegyzetek: Szilágyi János György (in Szilágyi J. Gy. 1962 I, 127–128)

Bibliográfia

Szilágyi J. Gy. 1962, I, 127–128