Forrás

60 / 59

Hippodamos

A görög városépítészet történetét a hagyomány szerint a kb. Kr. e. 470–430 közt működött Hippodamos munkássága osztja két korszakra. Keleti és kisázsiai görög előzményeket továbbfejlesztve ő vezette be Görögországba az előre megtervezett alaprajzot, egy keletnyugati irányú széles főutcával s ezzel párhuzamos, illetve erre merőleges irányú utcák szabályos hálózatával, a főút közepén a főtér, az agora új típusával, s talán egy a főútvonalra merőleges, észak-déli irányú másik főutcával is, amely az agorán metszette a főútvonalat. A „hippodamosi” várostervezés elveit – amelyekhez hozzátartozott, hogy az alaprajz mindig a földrajzi adottságokhoz is alkalmazkodott – talán ő maga érvényesítette a 443-ban alapított Thurioi építésénél.

Aristotelés: Politika II. 1267 b
„A milétosi Hippodamos, Euryphón fia az, aki a város részekre osztását kitalálta, és a Peiraieus építését szabályozta, s aki feltűnési vágyból magánéletében is annyira különccé lett, hogy sokan túlságosan is piperkőcnek tartották megjelenését dús hajzata, költekező életmódja s egyszerű, de télen-nyáron meleg ruhája miatt, s aki azonkívül az egész világegyetemről is tudományosan iparkodott gondolkozni, – szóval ez a Hippodamos volt az első, nem a közügyeknek élő férfi, aki a legjobb alkotmányról nézetet próbált nyilvánítani.”
(Szabó Miklós fordítása) 

Hésychios: Lexikon s. v. Hippodamu nemésis
„Hippodamos, Euryphón fia, aki az égi jelenségek megfigyelésével is foglalkozott, utcákra osztotta Peiraieust, az athéniek kikötővárosát. Ugyanő volt az is, aki Milétosból származott és Thurioiba költözött át.”
(Szilágyi János György fordítása)

Bevezető és jegyzetek: Szilágyi János György (in Szilágyi J. Gy. 1962 I, 131–132)