Forrás

49 / 279

Az ephesosi Artemis-templom újjáépítése

A templom az ókor leghíresebb ión épülete volt. Az osztrák és angol ásatások mind a 6. század közepei archaikus, mind a Kr. e. 356-os tűzvész után újjáépített templomnak és szobrászati díszítésének maradványait feltárták, bár mindezt igen töredékes állapotban.(1)

22. Artemis templomát eredetileg Chersiphrón építette, később valaki más megnagyobbította. Amikor egy bizonyos Hérostratos felgyújtotta, másik, szebb templomot építettek helyébe úgy, hogy összehordták az asszonyok ékszereit és saját holmijaikat, sőt a régebbi templom oszlopait is elárusították; ezt az akkor hozott határozatok bizonyítják. Artemidóros azt mondja, ... hogy Nagy Sándor megígérte az ephesosiaknak az addigi és azutáni költségek kifizetését azzal a feltétellel, hogy a felirat az ő nevét fogja tartalmazni. Az ephesosiak azonban nem voltak erre hajlandók, ahogy még kevésbé lettek volna hajlandók templomrablásból és lopásból tenni szert hírnévre. Artemidóros dicséri azt az ephesosit, aki azt válaszolta az uralkodónak, hogy nem illendő, ha isten ajánl fel fogadalmi ajándékot az isteneknek.(2) 
23. A templom építésének befejezése után – amit Artemidóros szerint ugyanaz a Cheirokratés végzett, aki Alexandriát is építette, s szintén ő volt az is, aki javasolta Nagy Sándornak, hogy az Athós-hegyet képeztesse ki saját képmásává, amint egy tálba korsóból italáldozatot önt, továbbá hogy létesítsen két várost, egyiket a hegy jobb oldalán, a másikat a bal oldalán s egy folyót, amely az egyikből a másikba folyik – tehát a templom építésének befejezése után igen sok fogadalmi szobrot szereztek a mesterek magas díjazása révén, az oltárt azonban csaknem teljesen Praxitelés művei töltötték meg..

Strabón: Geógraphika XIV. 1,22–23

(Vekerdy József fordítása)

Az ephesosiak vállalkozásának nehézségére jellemző, amit Plinius talán éppen erről az új templomról ír: „Artemis ephesosi templomát egész Kisázsia 120 évig építette. (Naturalis Historia, 36.95)

Bevezető és jegyzetek: Szilágyi János György (in Szilágyi J. Gy. 1962 I, 184–185)
  1. L. Forschungen in Ephesos I. Wien 1906, 205–282 /a teljes írott forrásanyag kiadása R. C. Kukulától/; D. G. Hogarth: Excavations at Ephesus, the archaic Artemision, London 1908. Az osztrák ásatásokról az Öst. Jh. számol be folyamatosan.
  2. Ironikus célzás az uralkodónak a görögök számára akkor még szokatlan isteni tiszteletére.

Bibliográfia

Szilágyi J. Gy. 1962, I, 184–185