A gastris („nyalánkság”) nevű, keleti ízekre emlékeztető krétai sütemény alábbi receptje Athénaios Lakomázó bölcsek (Deipnosophistai) című művében található leírás (XIV.57; 647f‒648a) alapján készült.
Hozzávalók:
- 100g mandula (A szövegben Θάσια κάρυα és ἀμύγδαλα. Valószínűleg két különböző mandulafajtáról van szó.)
- 100g mogyoró (Ποντικὰ κάρυα)
- 100g mák (μήκων)
- 200g szezámmag (σήσαμον λευκόν)
- 250g folyékony méz (μέλι)
- egy csipet őrölt fekete bors (πέπερι)
- néhány csepp keserűmandula-kivonat (ízlés szerint)
- egy kevéske olívaolaj a kezek és az eszközök megolajozásához
Tennivalók:
Kapcsoljuk be a sütőt (feltehetően 170–180°C körüli hőfokra kell gondolni). Egy tálcán enyhén pirítsuk meg a mandulát, a mogyorót és a mákot. Ezután keverjük meg, majd porlasszuk össze őket.
Serpenyőben enyhén pirítsuk meg a szezámmagot is (fedjük le, mert felugrál, mint a pattogatott kukorica), és finoman őröljük meg.
Forraljunk fel 100g mézet, öntsük bele a szezámmagport, keverjük össze jó alaposan, majd hagyjuk főni 3-4 percig.
Öntsük a forró szezámmasszát egy enyhén megolajozott márványlapra. Hagyjuk egy kicsit hűlni, nehogy megégessen, majd osszuk két egyenlő részre. Mindkét részt nyújtsuk ki egy megolajozott sodrófával, míg két, hozzávetőlegesen 15 centiméter oldalú négyzetet nem kapunk.
Forraljuk fel egy fazékban a maradék 150g mézet, adjuk hozzá a mandula–mogyoró–mák keveréket, majd forraljuk néhány percig. Szórjuk bele a borsot, majd csepegtessünk bele a keserűmandula-aromából. Hagyjuk langyosra hűlni.
A megolajozott márványlapon nyújtsuk ezt a langyos masszát az előző lapokhoz hasonló méretűre és alakúra, majd helyezzük rá az egyik szezámlapra és fedjük be a másikkal. Kezünk és a sodrófa segítségével lapogassuk el, majd késsel egyengessük le a szélét. Végül tetszés szerint daraboljuk fel négyzet- vagy háromszög alakúra, amíg meleg, mert kihűlve megkeményedik.
Galac Ádám 2018
Hozzávalók:
- 100g mandula (A szövegben Θάσια κάρυα és ἀμύγδαλα. Valószínűleg két különböző mandulafajtáról van szó.)
- 100g mogyoró (Ποντικὰ κάρυα)
- 100g mák (μήκων)
- 200g szezámmag (σήσαμον λευκόν)
- 250g folyékony méz (μέλι)
- egy csipet őrölt fekete bors (πέπερι)
- néhány csepp keserűmandula-kivonat (ízlés szerint)
- egy kevéske olívaolaj a kezek és az eszközök megolajozásához
Tennivalók:
Kapcsoljuk be a sütőt (feltehetően 170–180°C körüli hőfokra kell gondolni). Egy tálcán enyhén pirítsuk meg a mandulát, a mogyorót és a mákot. Ezután keverjük meg, majd porlasszuk össze őket.
Serpenyőben enyhén pirítsuk meg a szezámmagot is (fedjük le, mert felugrál, mint a pattogatott kukorica), és finoman őröljük meg.
Forraljunk fel 100g mézet, öntsük bele a szezámmagport, keverjük össze jó alaposan, majd hagyjuk főni 3-4 percig.
Öntsük a forró szezámmasszát egy enyhén megolajozott márványlapra. Hagyjuk egy kicsit hűlni, nehogy megégessen, majd osszuk két egyenlő részre. Mindkét részt nyújtsuk ki egy megolajozott sodrófával, míg két, hozzávetőlegesen 15 centiméter oldalú négyzetet nem kapunk.
Forraljuk fel egy fazékban a maradék 150g mézet, adjuk hozzá a mandula–mogyoró–mák keveréket, majd forraljuk néhány percig. Szórjuk bele a borsot, majd csepegtessünk bele a keserűmandula-aromából. Hagyjuk langyosra hűlni.
A megolajozott márványlapon nyújtsuk ezt a langyos masszát az előző lapokhoz hasonló méretűre és alakúra, majd helyezzük rá az egyik szezámlapra és fedjük be a másikkal. Kezünk és a sodrófa segítségével lapogassuk el, majd késsel egyengessük le a szélét. Végül tetszés szerint daraboljuk fel négyzet- vagy háromszög alakúra, amíg meleg, mert kihűlve megkeményedik.
Galac Ádám 2018