Rionero
Magyar őshaza Itáliában? A rionerói magyar ásatás (1861)Ez volt az első és sokáig az egyetlen magyar ásatás a Mediterráneumban. A feltáró Máttyus Izidor (1836–1870), az egységes Olaszországért harcoló magyar légió tisztje, katonáival „pelasg” tárgyakat kerestetett: a pelasgokat ugyanis Itália őslakóinak és a magyarok elődeinek tudta.
Rionero Lucania belsejében, az Appenninekben fekszik. Az ásatás során egy lucanus szentély tárgyait találhatták meg. A leletek Athénból (1.), Apuliából (2–4.), Paestumból (5–6.), illetve Dél- vagy Közép-Itália más vidékeiről származnak. A vázák között görög és italikus formákat egyaránt találunk, a terrakották görög típusok italikus változatai (7–10.). A kultúrák kapcsolódásának legszebb példája az apuliai vörösalakos kancsó (2.). Aljára görögül írt, részben görög, részben italikus elemekből álló fogadalmi feliratot festettek, amelynek mindkét szava egyedül itt fordul elő. A tárgyakon keresztül kirajzolódik a szerény szentély hosszú története. A leletek zöme Kr. e. 370 és 250 között készült, amikor a vidék a lucanusok uralma alatt állt; a legkésőbbi már Itália római uralom alatti egyesítése (Kr. e. 88) után (11.).
A 27 rionerói tárgy egyetlen lelőhelyről származik, ebben egyedülálló az Antik Gyűjtemény műtárgyai között.
Az ásatás történetéről a Szépművészeti Múzeum honlapján is olvashat.
1. Athéni feketemázas külix, Kr. e. 475–450 
2. Apuliai vörösalakos olpé. Schlaepfer-festő, Kr. e. 360–350 
3. Apuliai vörösalakos hüdria, Kr. e. 350–300 
4. Apuliai feketemázas guttus, Kr. e. 350–325 
5. Paestumi vörösalakos peliké, Kr. e. 320–310 
6. Paestumi típusú női fej, a Kr. e. 4. század második fele után 
7. Dél-itáliai álló nőalak, Kr. e. 3. század 
8. Dél-itáliai álló nőalak, Kr. e. 3. század 
9. Dél-itáliai álló nőalak, Kr. e. 3. század 
10. Dél-itáliai álló nőalak, Kr. e. 3. század 
11. Kenőcsösedény, Kr. e. 50 – Kr. u. 50 
12. Dél-itáliai domborműves lap Szilénosz ábrázolásával, Kr. e. 400–350 
13. Itáliai bronz Hercules, Kr. e. 4. század 
14. Itáliai kétfülű stamnoid olla, Kr. e. 6–5. század (?) 
15. Lucaniai vörösalakos epikhüszisz, Kr. e. 320–300 
16. Lucaniai vörösalakos léküthosz-arüballosz, Kr. e. 320–300 
17. Dél-itáliai feketemázas csésze, Kr. e. 4–3. század 
18. Dél-itáliai feketemázas lekanisz, Kr. e. 4–3. század 
19. Dél-itáliai feketemázas fületlen tál, Kr. e. 4–3. század 
20. Dél-itáliai feketemázas tálka, Kr. e. 4–3. század 
21. Dél-itáliai léküthosz nyakrésze, Kr. e. 350–300 
22. Dél-itáliai kenőcsösedény, Kr. e. 325–275 
23. Dél-itáliai kenőcsösedény, Kr. e. 325–275 
24. Dél-itáliai egyégős mécses, Kr. e. 400–250 
25. Dél-itáliai egyégős mécses, Kr. e. 400–275 
26. Dél- vagy közép-itáliai feketemázas szküphosz, Kr. e. 325–275 
27. Dél- vagy közép-itáliai feketemázas szküphosz, Kr. e. 325–275 
Címkék
- agyag;
- antefix (párkánycserép);
- Apulia;
- aryballos;
- Athén;
- bronz;
- csésze, pohár, serleg;
- Dél-Itália;
- epichysis;
- Erós;
- görög (kultúra);
- görög alfabetikus írás;
- guttus;
- hellénisztikus kor (görög, 323–31);
- Héraklés;
- hydria;
- kerámiaművesség;
- kisplasztika;
- kisplasztika;
- klasszikus kor (Kr. e. 480–323);
- kylix;
- lekanis;
- lékythos;
- Lucania;
- Magna Graecia-i;
- mécses, lámpás;
- Nápoly 1778-festő;
- nőalak;
- oenotrus;
- olla;
- olpé;
- Paestum;
- peliké;
- Rionero;
- samnis;
- Schlaepfer-festő;
- Silénos;
- skyphos;
- Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény;
- Tanagra;
- tál (lapos);
- tükör;
- unguentarium / balsamarium;
- vázafestészet;