Forrás

67 / 66

Hérodotos: A görög-perzsa háborúk, 9.80.

A plataiai zsákmány

Pausanias kihirdette, hogy senki se nyúljon a zsákmányhoz, s a helótáknak megparancsolta, hogy a kincseket hordják egy helyre. Ezek tehát elszéledtek a /perzsa/ táborban, s arannyal meg ezüsttel átszőtt sátrakat találtak, továbbá aranyozott és ezüstözött ágyakat, arany vegyítővedreket, csészéket és más ivóedényeket. A szekereken zsákokat is találtak, amelyekben arany és ezüst üstök voltak. A földön heverő halottakról leszedték a karpereceket, nyakláncokat és görbe aranykardokat, mert a tarka ruháikkal senki sem törődött. ... Miután a zsákmányt összegyűjtötték, egy tizedét a delphoibeli istennek, Apollónnak tették félre, s ebből állították fogadalmi ajándékul azt az arany tripust, amely az oltár közvetlen közelében a háromfejű bronzkígyón áll.](1) Az olympiai istennek is félretettek /egy tizedet/, s ebből állították a tíz könyöknyi magasságú bronz Zeus-szobrot; ugyanígy az isthmosi istennek is, s ebből lett Poseidón 7 könyök magas bronzszobra. Ennyit tettek félre, a többit pedig szétosztották, s mindenki annyit kapott, amennyit megérdemelt. Így osztották szét a perzsák ágyasait, aranyát, ezüstjét és más kincseit, meg az igás állatokat.(2)

Geréb József nyomán

Jegyzetek: Szilágyi János György (in Szilágyi J. Gy. 1962 I, 191–191)

  1. Ti. ilyen alakúoszlop támasztja alá. Az oszlopnak és a tripus talapzatának feliratos töredékei fennmaradtak /Ditt. Syll.3 31/.
  2. A perzsa művészetnek a zsákmánnyal a görögök kezére került sokféle alkotása kimutatható hatással volt a klasszikus kor építészetére, ötvösművészetére és valószínűleg textil-művészetére is. L. erről újabban D. Burr Thomson, Studies H. Goldmann 281–291.

Bibliográfia

Szilágyi J. Gy. 1962, I. 191-192