Forrás

25 / 24

Lysandros emlékművei

Pausanias: Görögország leírása (Hellados periégésis) 10.9

„(Delphoiban, az Apollón szentélyben) vannak azok a fogadalmi szobrok, amelyeket a tegeaiak állítottak Spárta legyőzése után a hadizsákmányból. ... Ezeket akkor küldték a tegeaiak Delphoiba, mikor az ellenük támadó spártaiakat foglyul ejtették.(1) Ezekkel szemben állnak a spártaiak fogadalmi szobrai az Athén feletti győzelem(2) zsákmányából: a Dioskurok, Zeus, Apollón, Artemis, mellettük pedig Poseidón és Lysandros, Aristokritos fia, akit Poseidón megkoszorúz(3), majd Agias, aki akkor jóslatot adott Lysandrosnak, és  Hermón, aki Lysandros parancsnoki hajóját kormányozta. Hermón szobrának elkészítésére a megarai Theokosmost jelölték ki, mert a megaraiak őt városuk polgárai sorába iktatták; a Dioskurok szobra az argosi Antiphanés, a jósé a troizéni Kalaureiából származó Pisón munkája. Dameas készítette Artemis, Poseidón s emellett Lysandros szobrát, Athénodóros Apollónét és Zeusét — mindketten az arkadiai Kleitórból származnak. A felsoroltak mögött állnak azoknak a szobrai, akik Lysandros oldalán harcoltak Aigospotamoinál, akár spártaiak, akár szövetségeseik voltak, éspedig a következők: a spártai Arakos és a boiótiai Erianthés...Mimas mögött, s mellette Astykratés, majd a chiosi Képhisoklés, Hermophantos és Hikesios; a rhodosi Timarchos és Diagoras; a knidosi Theodamos, Ephesosból Kimmerios és a milétosi Aiantidés. Ezeknek szobrát Tisandros készítette, a sikyóni Alypos pedig a következőket: a myndosi Theopomposét, a samosi Kleomédését, az euboiai Aristoklését és Karystiosét, az eretriai Autonomosét, a korinthosi Aristophantosét, a troizéni Apollodórosét és az argolisi Epidaurosból jött Diónét. Mellettük áll Axionikos az achaiai Pellénéből, a hermióni Thearés, a phókisi Pyrrhias, a megarai Kómón, a sikyóni Agasimenés, a Leukasból jött Télykratés, a korinthosi Pythodotos és az ambrakiai Euantidas, végül pedig a spártai Epikydidas és Eteonikos. Ezeket a szobrokat állítólag Patroklés és Kanachos készítette.”
(Szilágyi János György fordítása)

Ezt a monumentális szoborsorozatot nem kell mai értelemben vett portréknak elképzelni, inkább polykleitosi típusú ifjú-szobroknak, amelyeket elsősorban feliratuk különböztetett meg egymástól. Az emlékmű több szobrának mészkő talapzata előkerült az ásatásokon, így Lysandrosé is, rajta a következő felirattal:

„Győztesként felajánlja e szobrát, fürge hajókkal
szétzúzván a kemény Kekropidák erejét
Lysandros, nem-dúlt Lakedaimónt megkoszorúzva
Hellasnak várát, szépterü drága honát.
Tenger-ölelte Samos sarja, ki írta: Ión.”(4)
(Kerényi Grácia fordítása)

A felirat szerint tehát Lysandros volt saját portrészobrának felállítója, s ez tudomásunk szerint az első ilyen eset. Magáról a szoborról egy másik delphoibeli portrészobrának fennmaradt leírásából kaphatunk képet (Plutarchos: Lysandros 19):

„Az akanthosiak kincsesházán Delphoiban a következő felirat van: „Brasidas és az akanthosiak állították az athéniek feletti győzelem zsákmányából.” Ezért sokan azt hiszik, hogy az a márványszobor, amely bent az épületben az ajtó mellett áll, Brasidast ábrázolja. Valójában Lysandros portréja, régi módra szépen fésült hajjal és hosszú szakállal.”
(Szilágyi János György fordítása)

Lysandros vágyát arra, hogy hírnevét és személyes érdemeit a győzelmekben neki emelt szobrok hirdessék, nyilván széltében jól ismerték, ezért több város is emelt neki fogadalmi jellegű, templomban elhelyezett szobrot, így Olympiában a samosiak (Pausanias, 6.3):

„A spártai Lysandrosnak, Aristokritos fiának szobrát a samosiak állították fel Olympiában. A szobor talapzatán levő első felirat így szól:
Fennen uralgó Zeus sok látogatóju lakában
állok – a samosiak népe emelt közösen.

A felirat tehát elmondja, hogy kik állították fel a szobrot; a következő sorok magát Lysandrost dicsérik:

Híre örök, mit Aristokritosnak s drága hazádnak
tettél, Lysandros: hős neved el nem enyész.

Világos, hogy a samosiak és a többi iónok is, amint maguk az iónok mondják, „mindkét falat befestették”.(5) Mikor Alkibiadés erős athéni hajóhadának háromevezősoros hajói cirkáltak az ión partok mellett, az iónok közül sokan igyekeztek kedvében járni, sőt a samosiak Héra templománál bronz szobrot is állítottak neki. Mikor azonban Aigospotamoinál a spártaiak megsemmisítették az athéni hajóhadat, a samosiak Olympiában Lysandrosnak emeltek szobrot, az ephesosiak pedig Artemis templomában neki is, azonkívül Eteonikosnak, Pharaxnak és más olyan spártaiaknak, akiket a görög világ alig ismert. De mikor a helyzet ismét megfordult, és Konón megnyerte a tengeri ütközetet Knidosnál és a Dórionnak nevezett hegyfoknál (Kr. e. 394-ben), az iónok újra megváltoztatták nézeteiket: Konón és Timotheos bronz szobra látható a samosi Héra templománál, s ugyancsak ott van a szobruk Ephesosban is az ephesosi istennő templománál. Ez már így szokott lenni minden időben, és az iónokhoz hasonlóan mindenki más is mindig a hatalom birtokosainak hízeleg.”
(Máthé Elek fordítása; a verseket fordította Kerényi Grácia)

Kommentár, jegyzetek és fordítás: Szilágyi János György (in Szilágyi J. Gy. 1962 I, 196–200)
  1. Kr. e. 369
  2. Kr. e. 405
  3. Mint a tengeri csata győztesét.
  4. Foilles de Delphes III. 1, nr. 50. Ez a legkorábbi görög verses felirat, amelyen a költő megnevezi magát.
  5. Kétszínű politikát folytattak; ti. a két vetélytárs, Spárta és Athén háborújában.