Forrás

60 / 59

Krateros fogadalmi ajándéka

Nagy Sándor oroszlánharca

PlutarchosAlexandros 40.

Nagy Sándornak ezt a vadászatát Krateros fogadalmi ajándékul állította fel Delphoiban, rajta bronzszobrok ábrázolták az oroszlánt, a kutyákat, az oroszlánnal küzdő uralkodót és őt magát, amint segítségére siet. Egy részüket Lysippos mintázta, a többit Leócharés.

(Szilágyi János György fordítása)

Az emlékművet valójában nem Krateros, Nagy Sándor hadvezére állította, hanem annak halála (Kr. e. 321) után hasonnevű egyéves fia nevében hozzátartozói, s a szoborcsoport középpontjában egy ókori márványmásolatának tanúsága szerint nem az oroszlánvadászat igazi hőse, az uralkodó megmentője, Krateros állt, hanem Nagy Sándor. Ez a felfogás már a hellénisztikus kor szokását vetíti előre: Krateros emlékét csak az uralkodó dicsőítése kapcsán s csak másodsorban lehetett megörökíteni. A szobor talapzata eredeti formájában maradt fenn Delphoiban, rajta a következő epigrammával:

Ezt az Alexandros fia, tisztelt s nagyhírű férfi,
egykor Apollónnak megfogadá, Krateros;
állította, akit házában nemze utódul,
apja szavát hajtván végre fia, Krateros,
hadd hirdesse örökre a vad, bikagyilkos oroszlán
hősi elejtését, ó idegen, teneked,
melyre midőn nagy Alexandrost, a dicső fejedelmet
kísérvén, Asiát dúlta urával együtt,
gyilkosán így sújtott le, kezébe kerítve kioltá
éltét puszta-terű Szíria végeiben.

BCH 21, 1897, 598;
(Kerényi Grácia fordítása)

Kommentár: Szilágyi János György (in Szilágyi J. Gy. 1962 I, 209–210)

Bibliográfia

Szilágyi J. Gy. 1962, I, 209–210; BCH, 21, 1897, 598