Lexikon

44 / 43

A görög művészet Etruriában

Az etruszk művészet egyik alapvető jellegzetessége a görög művészettel folytatott folyamatos párbeszéd. A görög művészethez fűződő szoros kapcsolat olykor szinte zavarba ejtő, hiszen a görög geometrikus vázafestészet ösztönzésére született meg például az etruszk geometrikus vázafestészet, a korinthosi importok hatására az etruszko-korinthosi kerámia, vagy éppen az athéni feketealakos vázák mintájára az etruszk feketealakos vázafestészet. Az emberalakok megformálásában szintén visszhangra talált a görög szobrászat számos fejleménye Etruriában. A görög művészetből ismert kifejezési formák tehát több évszázadon keresztül kiindulópontot jelentettek az etruszk művészet számára.

Az etruszk művészet alakulásában olykor Etruriába költözött görög mesterek is szerepet játszottak, akik alkalmazkodtak a helyi ízléshez, igényekhez. Az etruszk feketealakos vázafestészet körébe tartozó ún. caerei hydriáknak például, jóllehet keleti görög mesterek művei lehetnek, nem ismert közvetlen előzményük a görög világban; egyedi stílusuk Etruriában született meg (lásd pl. a Getty Museum hydriáját). Az etruszk művészet számos olyan alkotójánál pedig, akik szorosan kapcsolódtak valamilyen görög mintához, a műveik jellegzetességei nem utalnak arra, hogy betelepült görög mester készítette volna őket. A Szakállas szfinx-festő, az etruszko-korinthosi kerámia kiemelkedő alakja például nem Korinthosból költözött Etruriába, bár a korinthosi kerámia jelentette számára a legfontosabb inspirációs forrást (lásd pl. az Antik Gyűjtemény oinochoéját). A görög művészet kifejezésmódja tehát a saját mondanivaló kifejezésére szolgált Etruriában.

A görög művészet alkotásai gyakran jelentettek kiindulópontot Etruriában, de ezeket a mintákat a mesterek szabadon használták, alakították; olykor elvetették a jellegzetes strukturális alapokat is. Így például az etruszk geometrikus vázafestészetben a geometrikus motívumok nem szigorúan felépített, az edény alakjához illeszkedő rendben jelennek meg, hanem szinte lebegnek a váza felületén. Hasonló jelenség figyelhető meg Polykleitos művészetének etruriai megjelenésében is. Bár a görög klasszikus művészet egyik legnagyobb hatású alakjának újításai jól ismertek voltak, a szobrai alapfelépítésének számító kontraposztot csak elvétve alkalmazták: az etruszk szobrok a legtöbb esetben mindkét talppal érintik a földet. (További példa: az Antik Gyűjtemény etruszk ifjúszobra.)

A görög művészet fő rendező elveinek figyelmen kívül hagyása és a görög kifejezésmódhoz való ragaszkodás keveredése különös függetlenséget és eredetiséget biztosít az etruszk művészetnek. Nem lehet a görög művészet utánzatának tekinteni, noha sok korszakában ezt tekintette mértékadónak. Az etruszk művészet a göröggel egyenrangú, arra kortárs reflexiókat nyújtó művészet.

Nagy Árpád Miklós, 2020