Lexikon

278 / 277

Philoktétés

Thessáliai hős, Poias fia. Az ifjú Philoktétés egyes mítoszváltozatok szerint Héraklés barátja és tanítványa volt, s az Oita-hegyen szenvedő Héraklés azt kérte tőle, vessen véget szenvedéseinek, gyújtsa meg alatta a máglyát. Philoktétés teljesítette barátja kérését, s jutalmul megkapta érte Héraklés különleges íját, amely nélkül Tróját sem lehetett bevenni.

Philoktétés csatlakozott a Trója ellen vonuló görög sereghez, társai azonban kitették őt Lémnos szigetén, mert nem tudták elviselni sem a kígyómarta sebéből áradó bűzt, sem fájdalmas üvöltözését, kirohanásait. Tíz év után tértek vissza érte Helenos jóslata miatt, amely szerint szükség volt rá és íjára Trója bevételéhez.

Az Ilias költője a II. ének hajókatalógusában számba veszi a Philoktétés által vezetett hét hajót, és megemlíti azt is, hogy a hőst tűrhetetlen kínok között Lémnos szigetén hagyták társai. Egyszersmind utal a jövőbeni eseményekre is: az achájoknak hamarosan újra gondja lesz elhagyott társukra (Hom. Il. 2.716–725). Az epikus ciklus elveszett darabjai is meséltek Philoktétés sorsáról: a Kypria arról, hogy Philoktétést Tenedosban érte a kígyómarás, s hogy sebének rossz szaga miatt hagyták őt Lémnos szigetén, a Kis Ilias pedig arról, hogy Diomédés hozta vissza Philoktétést Lémnosról.

Sorsát azonban Sophoklés Philoktétés című tragédiájából ismerjük leginkább. Közel tíz év után Odysseus és Neoptolemos, Achilleus fia elmennek Lémnosra, hogy magára hagyott társukat rávegyék a visszatérésre. Odysseus a fiatal és ártatlan Neoptolemosra osztja a dicstelen feladatot, hogy Philoktétést becsapva rávegye az elhajózásra. Bár az ifjú Neoptolemos először elborzad Odysseus cselvetésétől, végül mégis rááll, hogy Philoktétés sorstársaként mutassa be magát: azt állítja, őt is igazságtalanul megfosztották apja fegyvereitől, ezért otthagyta a sereget, s éppen hazafelé tart. Könnyen elnyeri Philoktétés bizalmát, aki örömmel szállna vele hajóra, de Neoptolemos mégsem örül győzelmének: felfedi a valós helyzetet, és becsületes szándékkal, higgadt érvekkel próbálja jobb belátásra bírni a megbántott hőst. Philoktétés azonban nem enged, nem akar az őt cserbenhagyó görögökön segíteni. Végül Héraklés isteni szózata győzi meg, s útnak indul Trójába.

Aranyszájú Dión egyik beszédéből tudjuk, hogy a témát Aischylos és Euripidés is feldolgozta. A három drámát összehasonító esszéből kiderül, hogy Aischylosnál Odysseus álruhában, a görögök kudarcairól szóló hamis történetekkel kereste fel Philoktétést, Euripidésnél pedig új fordulatot jelent, hogy a trójaiak is tudnak a városuk bevételéről szóló jóslatról, ezért ők is szeretnék megszerezni maguknak Philoktétés íját.

 

Beszkid Judit, 2020