Athéni feketealakos oszlopkratér

Méret
magasság: 25,8 cm
Datálás
Kr. e. 530 körül
Anyag
Alkotó
Készítési hely
Leltári szám
95.4.A
Azonosító
Hyp-118
Állapot
Ép.
Bibliográfia
Szilágyi J. Gy., Antik Gyűjtemény, 32–33; Szilágyi J. Gy., Ancient Art, 36–37; Szilágyi J. Gy. 2011, Szilágyi J. Gy., Lydos köréből. 65–74; Szilágyi J. Gy., in Eirene 31 (1995)

Az edényforma görög neve kratér, amelynek rövid, függőleges állású fülekkel ellátott típusát oszlopkratérnak nevezik. Ez a váza az edényforma korai, korinthosi eredetű változatát képviseli. Jellemzője a patkó alakú fül, ami a szájperemet lezáró korong széléhez két, négyszögletes lap révén kapcsolódik.
A váza feketealakos díszítésű. Csonkakúp alakú talpkorongját, fülét, nyakát és pereme külső oldalát sima fekete máz borítja. Az edény testén egyetlen sávban állatalakok sorakoznak. Ezalatt vastag fekete sáv, fölötte rövid, függőleges vonásokból álló mintasor. Az állatfrízt a váza egyik oldalán legelésző szarvas, a másikon két szembeforduló vízimadár között ábrázolt bagoly alkotja. A fülek alatt és a füleket fedő négyszögletes lapokon további négy madár látható. Az alakok belső részleteit bekarcolással és a fekete mázra feltett, ún. járulékos vörös színnel ábrázolta a festő.
A nagyobb méretű, öblös formájú, víz és bor keverésére szolgáló vegyítőedények a Kr. e. 6. századtól kezdve elmaradhatatlan tartozékai a társas borfogyasztásnak, a lakomának, Athénban éppúgy, mint a legtöbb görög városállamban. A kratér az athéni vázafestészet Kr. e. 6. századi hagyományába illeszkedik: az állatalakok alkotta fríz divatja a korinthosi vázafestészet hatására honosodott meg az athéni műhelyekben és folytatódott kevésbé igényes munkákon még a század közepe után is. Ez a példány nagy valószínűséggel a Kr. e. 560 körüli athéni vázafestő-nemzedék egyik nagy alakjának, Lydosnak a tanítványi köréhez köthető.
A tárgy adatlapját lásd a Beazley Archive oldalán.