Halott ifjú tiszteletére faragott dombormű. Építészeti keretben jobbra lépdelő lovas ifjú látható, portrészerű vonásokkal. A ló csupán a jobb mellső lábát emelve, lassan közelít az előtte álló rövid hajú, sima állú férfihez, akinek testét köpeny borítja, és a jobb kezét köszöntésre emeli. A dombormű két felső sarkában elnagyoltan megfaragott lombok között egy-egy kígyó tekergőzik a lovas felé.

A jelenet, jóllehet egyszerűnek, mindennaposnak tűnik, szakrális térben játszódik: a dombormű a lovas hérós és a tiszteletét ápoló emberek találkozásának ikonográfiáját követi. A hérós kultuszának helyszínét jelöli a templomra utaló keret és a ligetet jelző két fa. A hellénisztikus korszakban, amikor a dombormű készült, már összefonódott a hérós- és halottkultusz: a lovas alak jeleníti meg a hérósként tisztelt elhunytat, az őt üdvözlő, idősebb férfi pedig a halandók között maradt, emlékét őrző, az elhunyttól búcsúzó alakként értelmezhető.
A dombormű 2006-ban műkereskedelemből került a gyűjteménybe.

A Danielle Decrouez (Muséum d'histoire naturelle, Genève, Suisse) és Karl Ramseyer (Institut für Geologie, Universität Bern, Switzerland) által végzett anyagvizsgálatok eredménye alapján a dombormű thasosi, parosi (Paros-Choriodaki) vagy prokonnésosi (marmarai) márványból készült. Az analízis részletes eredményeit lásd itt.