Ruháját rendezgető lány szobra (Az ún. Budapesti táncosnő)
Ezt a szobrot világszerte Budapesti táncosnőként tartják számon; a Szépművészeti Múzeum egyik leghíresebb ókori műve. Az Antik Gyűjteményt megalapító vásárlással, Paul Arndt müncheni régész, műkereskedő gyűjteményéből került Budapestre 1908-ban. A szobor lelőhelye ismeretlen, Paul Arndt Rómában vásárolta. A legtöbben Kr. e. 240–220 között készült görög műnek tartják a szobrot, újabban azonban komoly érvek merültek fel egy későbbi keltezés mellett (Kr. e. 150–100).
Serdületlen lányt ábrázol, aki előrehajolva néz maga elé, és oldalra húzza a köpenyét. Testének körvonalai elvesznek a kelleténél nagyobb méretű ruha tömegében. Szalaggal díszített haja kontyba van rendezve. Az egyszerűnek tűnő kompozíció valójában mozdulatok bonyolult összjátéka, amit hagyományosan tánclépésnek értelmeznek. A fejnek és a törzs nyaki részének nincs közös törésfelülete; geokémiai vizsgálatok szerint különböző fajta márványból készültek - eredetileg tehát nem tartoztak össze, bár az eredeti fej is ilyen típusú lehetett. A felsőtest bal oldalát külön darab márványból faragták, a hátsó részt pedig elnagyoltan dolgozták ki; a szobrot ezért alighanem fülkébe állítva kell elképzelni.
A mű témájának meghatározása a sok értelmezési kísérlet ellenére máig bizonytalan. Hagyományosan táncosnő ábrázolásának tartják, de a mozdulat nem felel meg a tánc ókori ábrázolásainak. Inkább magát víztükörben nézegető lány képmásaként lehet értelmezni, fülkében, kút vagy medence díszítőfigurájaként. Mások szerint ellesett pillanatot örökít meg: ruháját rendezgető lány zsánerszobra.
A Danielle Decrouez (Muséum d'histoire naturelle, Genève, Suisse) és Karl Ramseyer (Institut für Geologie, Universität Bern, Switzerland) által végzett anyagvizsgálatok eredménye alapján a szobor parosi (Paros-Marathi) márványból készült. Az analízis részletes eredményeit lásd itt.