Álló nőalak (Pudicitia)

Tárgytípus
Kultúra
Méret
magasság: 172 cm
Datálás
Kr. u. 2. század
Készítési hely
Leltári szám
77.1.A
Azonosító
Hyp-1802
Állapot
Parosi vagy prokonnésosi márvány, lásd az anyagvizsgálat eredményét. Több helyen kiegészítve.
Bibliográfia
Szilágyi J. Gy., Antik Gyűjtemény; Szilágyi J. Gy., Ancient Art; Hekler 1929

A szobor chitónba és himationba öltözött álló nőalakot ábrázol. A himation széle hátul a fejére van húzva. Jobb lábára nehezedik, bal lábát térdben behajlítva oldalt nyugtatja. Jobb könyökét derekára simuló balkezére támasztja. Jobb kezével az álla alatt a köpenyét fogja.
A fejére húzott himationt az álla alatt fogó nőalak típusának eredete a Kr. e. 4. századig vezethető vissza. A római korban a képtípust a Rómában külön templomban tisztelt, a nők szemérmességét megszemélyesítő Pudicitia istennőként értelmezték. Rendkívül kedvelt volt a római sírszobrászatban, a Grimani gyűjteményból származó budapesti darab is eredetileg sírszobor lehetett. A szobor ma látható feje modern kiegészítés, az eredeti feltehetően az elhunyt képvonásait adta vissza.

A Danielle Decrouez (Muséum d'histoire naturelle, Genève, Suisse) és Karl Ramseyer (Institut für Geologie, Universität Bern, Switzerland) által végzett anyagvizsgálatok eredménye alapján a szobor parosi vagy prokonnésosi (marmarai) márványból készült. Az analízis részletes eredményeit lásd itt.