Halotti papirusz

Méret
magasság: 10 cm; hosszúság: 100 cm
Anyag
Készítési hely
Lelőhely
Leltári szám
51.2547
Azonosító
Hyp-2741
Állapot
Helyenként töredékes, az első motívum eleje hiányzik.
Bibliográfia
Kóthay–Liptay, Egyiptomi Gyűjtemény, 84; Nagy I., Egyiptomi Gyűjtemény, 52–54; Nagy I., Egyptian Collection, 54–55; Kóthay–Liptay, Egyptian Artefacts, 88

A halotti papirusz négy jelenetet tartalmaz, amelyek jobbról balra a következők: a legyőzött ellenséget szimbolizáló hatalmas kígyó (Apóphisz) fejébe és nyakába egy-egy kés fúródik. Testének tekervényei között tizenegy múmia alakú túlvilági istenséget ábrázoltak. Eltérő fejeik veszélyes tulajdonságaikra utalnak. A kígyó fejébe és nyakába fúródó kések egyértelműen jelzik, hogy a napisten legyőzte ellenségét. A második jelenet egy kétfejű, négylábú kígyó testéből előbukkanó napot ábrázol, amely az újjászületésre utal. A harmadik jelenetben az elhunyt madár alakú ba-lelke áldozatot mutat be a napbárkán utazó napistennek. A bárka alatt megjelenő kígyó az újjászületést segítő lény. A zárójelenet a napfelkelte előtti pillanatot örökíti meg, amelynek színhelye a keleti horizont hegye. A jelenet központi alakja egy ithyphallikus istenalak és két skarabeusz.
A papiruszon ábrázolt jelenetek forrásaként a Királyok Völgyében található újbirodalmi királysírok falán megörökített, a napisten éjszakai útját bemutató túlvilágkönyvek szolgáltak.