Magas négyszögletes talapzaton álló, bal lábát kissé előre helyező nőalak peplosban. Fején magas és háromkaréjos lezárású hátfallal ellátott kalathost visel, hullámos haja a vállára borul. Karjait teste mellett tartja. Két negatív formából készült, a hát kidolgozatlan, csaknem az egész testmagasságban húzódó nagy négyszögletes szellőzőnyílással. Üreges, alul nyitott.
Az attikai álló nőalakok Kr. e. 450 körül kialakult csoportjához szorosan kötődő boiótiai terrakottatípus, melynek helyben kialakult fő jellemzője a magas kalathos, aminek megemelt hátfala három kisebb nyúlványban végződik. A karok általában a test mellett párhuzamosan lógnak, vagy a bal kéz a mell elé emelve látható. (Vesd össze a Gyűjtemény másik kalathost viselő boiótiai terrakotta nőalakjával!) A szobortípus nagy számban szentélyekből és sírokból került elő.
