A reliefen indában végződő párducon lovagoló satyros látható. Jobbra fordul, a középen lévő kantharos felé. A bal kezét az állat fejére teszi, a jobbal az állat nyakán lévő szőlőkoszorút fogja. A párduc a bal elülső mancsát a kantharosra teszi. Az edény másik oldalán egy másik párduc mancsának töredéke maradt meg.
Hasonló kompozíciójú domborművek ismertek, melyeken a párducon lovagoló satyrosok vagy éppen szárnyas Erósok szimmetrikusan helyezkednek el a kantharos két oldalán.
A domborműves lapot épületek falainak díszítésére használták, ezen belül is leginkább szentélyek falait díszíthették. Az ilyesfajta lapokat összefoglaló néven Campana-reliefnek hívják. Nevüket első gyűjtőjükről, a 19. századi muzeológia történetében meghatározó szerepet játszó G. P. Campana márkiról kapták.
