A töredékes reliefen egy sikeres vadászatról visszatérő lovas ifjú látható. Tunicát és chlamyst visel, kezében az elejtett zsákmányt (őzet vagy nyulat) tartja; középen elválasztott haja hullámos. A ló alatt két irányból egy-egy kutya ugrik a vadra. A ló jobb mellső lábával egy szögletes oltár vagy emelvény fölé lép, amelyen kisebb méretű, chitónt és köpenyt viselő nőalak áll.
A vadászó lovas ifjú képtípusa általánosan elterjedt a görög és a római kultúrában. Különösen népszerű volt a Balkán-félsziget északi részén és Kis-Ázsiában, nem köthető egyetlen ókori néphez sem (értelmezéséről lásd Szilágyi János György írását). A vadászó lovas héróikus alakja tehát a férfihoz méltó élet egyik fő formáját szimbolizálja. Fogadalmi domborműveken és sírsztéléken egyaránt gyakori volt.
A dombormű alsó részén görög felirat nyomai.
A Danielle Decrouez (Muséum d'histoire naturelle, Genève, Suisse) és Karl Ramseyer (Institut für Geologie, Universität Bern, Switzerland) által végzett anyagvizsgálatok eredménye alapján a dombormű ismeretlen eredetű fehér márványból készült. Az analízis részletes eredményeit lásd itt.
