A kisméretű, viaszveszejtéses eljárással készült bronzszobron a szájat és az állat barázdák jelzik. A haj vonalait az öntés után vésték, a szemek és mell jelölésére köröket használtak. A szobor a 9. század második felében készülhetett, és így a legkorábbi emberalakos körplasztikai ábrázolások közé tartozik Itáliában. A szobor mintázásán jól látható, hogy mestere még agyagban gondolkodott. Itáliai párhuzamai is kizárólag Latium egykorú agyagszobrászatából ismeretesek. Minthogy bronzszobrokat nem helyeztek el sírokban, feltehetően fogadalmi ajándéknak szánták egy latiumi szentélybe. A feltartott karokkal ábrázolt meztelen férfialak típusa keleti hatásoknak köszönhetően jelenhetett meg Itáliában, és valamely isten vagy áldozatbemutatást végző halandó ábrázolására is szolgálhatott.
