Szövőkártya az aquincumi polgárvárosból

Tárgytípus
Kultúra
Méret
6 x 4 x 0,2 cm
Ábrázolás
Leltári szám
2006.16.1
Azonosító
Hyp-3288
Állapot
A tetején lévő egyik delfinalak letört.
Bibliográfia
Barkóczi L.: FolArch 12, 1960., 111-132.; Foulkes S. J. (2011), 41-47.; Láng O., in AqFüz 13 (2007), 123, fig. 6; Rottloff A. (2006); Wild J. P. (1976), 167-177.; Zsidi–Hárshegyi–Vámos 2009, 162, no. 1007; T. Bíró et. al. 2012, no. 244
Felfedezés éve
2006

Téglalap alakú kártya, amelyet hosszabb oldalával párhuzamosan öt kireszelt réssel, közöttük hat átfúrt lyukkal látták el. A hat léc közepén 0,1 cm-es lyukak találhatók a fonalak számára. A legfelső léc közepe kitört. A kártya szegélyét két-két párhuzamos bekarcolással díszítették, a tetejére pedig két 2,7 cm nagyságú, egymással szembenéző palackorrú delfint faragtak. Az állatok szemét – az épségben megmaradt példány alapján – koncentrikus körökkel, a farokrészét, has- és hátúszóit pedig bekarcolással jelezték. Az archeozoológiai vizsgálat alapján a kártyát szarvasagancsból faragták. Hasonló darabok tanúsága szerint a tárgy szalagszövésre, fejpántok és övek készítésére használt szövőkártya volt.

A tárgy 2006-ban került elő az aquincumi polgárváros északkeleti részén található ipari-kereskedelmi negyed egyik hosszúházából, az ún. Peristyl – Enyvfőző ház  (XXIX. épület) fémmegmunkálással foglalkozó műhelyének középső részén, egy kisebb gödör betöltéséből. Ebben az időszakban (Kr. u. 2. század közepe – utolsó harmada) ez a házrész a lakótraktushoz tartozott, környékéről egy sütőkemence és egy kút is előkerült.

A Római Birodalom területéről jó néhány, szinte azonos kiképzésű, bár más módon díszített szövőkártya ismert, így például a közeli Pilismarótról, South Shieldsből (Britannia), Pompeiiből, Colonia Ulpia Traianaból (Xanten), Londiniumból (London) és Briordból, Calatisból, továbbá Lingenfeldből és Lauriacumból (Enns). Az aquincumi darab jól illusztrálja a polgárvárosi hosszúház északi részének lakójellegét: a kút és kemence melletti gödörből előkerült szövőkártya nagy valószínűséggel a háziiparban kapott szerepet. Viszonylag korai keltezése összecseng a Birodalom más részein talált darabok nagy részének datálásával, alátámasztva azt a kutatói feltételezést, amely szerint az aquincumi darab az ebben az időszakban még jellemző, tradicionális kelta női viselet készítésével kapcsolható össze.

Láng Orsolya, 2023