Kultúra
Méret
33 × 32 cm
Datálás
Kr. e. 6. század harmadik negyede
Anyag
Készítési hely
Korábbi gyűjtemény
Leltári szám
T.84
Azonosító
Hyp-3442
Állapot
A lábléc jobb sarka letörött.
Bibliográfia
Oroszlán, in ArchÉrt 48 (1935), 42, no. 2, fig. 34; Szilágyi J. Gy., Antik Gyűjtemény, 113, fig. 81; Szilágyi J. Gy., Ancient Art, 128, fig. 82; Rescigno, in Oebalus 5 (2010), 73–75, fig. 1

Sima, festett indával díszített párkányon álló félköríves antefix, szélén körben 15 levélkéből álló kerettel, amelyet pálcatag és volutás végű szalag választ el a középen lévő maszktól. A Gorgó-fő apró tincsekbe rendezett hajjal és szakállal jelenik meg. Szemmagasságban elhelyezkedő füle mellett két-két hosszú hajtincs. Szeme, orra és szája nagy, felfelé görbülő szájában kiálló agyarak és kinyújtott nyelv látható. Fehér, fekete és vörösbarna színezés díszíti. Negatív formából készült.
A Gorgoneiont, mint a Kr. e. 7. század harmadik negyedében széleskörűvé vált motívumot minden bizonnyal az északnyugati görög területeken használták először épületek díszítéséhez (vesd össze a Gyűjtemény női fejjel díszített antefixeivel: T.87 és T.88). Alkalmazása a Kr. e. 6. század korai szakaszára nem csak a szárazföldi görög vidéken, hanem Magna Graeciában és Etruriában is elterjedt. A Campaniából ismert legkorábbi Gorgoneion-antefix Cumae városából származik, ám a Kr. e. 6. század során a motívumban bekövetkező változások Capua városához köthetők. Ennek az itt létrejött, itálikus fejlődési szakasznak az eredményének tartják az immár szakállas arcú Gorgó-fő köré hozzáadott levélkeretet, a volutában végződő záró szalagokat és a magas talapzatot is. Az etruszk művészet hatását mutatják a kígyószerű tincsek, a tagolt frizura és a száj határain belül maradó, rövidebb agyarak.
Campaniaban ezt a stilisztikai típust Capua, Cumae, Nola és Satricum városaiban gyártották a Kr. e. 6. század harmadik negyedében. A tárgy lelőhelye feltételezhetően Cumae, egy hozzá igen közel álló, Bonnban őrzött antefix alapján, mely egykor a Wittgenstein-gyűjtemény részét képezte és ásatója feljegyzései alapján Cumae-ben került feltárásra. Lehetséges, hogy a két antefix egyazon épület, a Fondo Valentino-i templom párkánydíszítményét képezte. (Lásd a Gyűjtemény másik campaniai Gorgoneion-antefixét.)