Boiótiai szirén szobrocska

Tárgytípus
Méret
magasság: 15 cm
Datálás
Kr. e. 5. század közepe
Anyag
Ábrázolás
Készítési hely
Korábbi gyűjtemény
Leltári szám
T.35
Azonosító
Hyp-3646
Állapot
A nyak törött, ragasztva.
Bibliográfia
Oroszlán 1930, 38, no. A 50, fig.; Oroszlán, in MagyMűv 6 (1930), 80, 84, fig.

A szürkéssárga agyagszobrocska feje negatív formából készült, üreges testét kézzel formázták meg. Alsó oldalára nagy méretű, ovális égetőnyílást vágtak. A felszínen fehér alapozórétegre felvitt színes festés nyomai láthatók: a hajon és a fejdíszen, a háton és a szárnyakon (vonalakban), a faroktollakon és az elülső lábakon vörös, a haj csúcsán, a mellen (két sávban), a háton, a szárnyakon és a faroktollakon barnássárga színnyomok.

A madártestű, női fejjel ábrázolt keveréklény szobrocskája a boiótiai terrakotta műhelyek termékei közé tartozik. Csukott szárnyú, leegyszerűsített madárteste három kis lábon áll, hátul magas kontyba tűzött haját főkötő fedi. Arcvonásai alapján az úgynevezett szigorú stílusba (Kr. e. 480–450 körül) sorolható, vagyis a korai klasszikus művészet képviselője.

A madártestű, szárnyas, nőfejű alak a szirének legelterjedtebb ókori ábrázolásmódja, amely egyiptomi és mezopotámiai gyökerekre vezethető vissza. A görög művészetben az orientalizáló korszaktól (Kr. e. 7. század) vált általánosan használt képi motívummá, de csak a Kr. e. 6. század második feléből ismertek olyan ábrázolások, amelyeken feliratok jelzik, hogy a görögök ekkorra már a mitológiai szirén-alakkal azonosították ezt a sémát. A korábban gyakran ornamentális kompozíciókban és nem narratív jelenetekben megjelenő alakokat is sziréneknek szokás nevezni, bár ez az értelmezés teljesen bizonytalan.