Aelia Sabina szarkofágja. A verses feliratú szarkofágot Titus Aelius Iustus, a legio II. adiutrix orgonistája (hydraularius) állíttatta 25 éves korában elhunyt feleségének, Aelia Sabinának. A sír­felirat tanúsága alapján a feleség is jártas volt a zenei művészetekben, szép hangjával, lant- és orgonajátékával tűnt ki.

Clausa iacet lapidi coniunx pia cara Sabina / artibus edocta superabat sola maritu/m. Vox ei grata fuit, pulsabat pollice cordas. / Set (!) cito rapta silpit (!). Ter denos duxerat annos. heu male quinque minus set (!) plus tres me(n)ses habebat, / bis septemque dies vixit h(a)ec ipsa superstes spectata in po/pulo hydraul grata regebat. Sis felix quicumque leges te / numina servent et pia voce cane: Aelia Sabina vale. T(itus) Ael(ius) Iustus / hydraularius salariarius leg(ionis) II Ad(iutricis) coniugi faciendum curavit. /

„Lezárva a kőkoporsóban fekszik Sabina, a jámbor, kedves feleség. Művészetekben tanult lévén, ő egyedül múlta felül férjét. Kedves hangja volt s ujjaival pengette a húrokat. De hirtelen elragadva hallgat. Harminc évet élt, jaj, sajnos öttel kevesebbet, de három hónappal és kétszer hét nappal többet. Ő maga örökké fennmarad a lakosság emlékezetében, mert gyakran és kedvesen orgonált előtte. Légy boldog, bárki is olvasod (e sorokat), őrizzenek az istenek és jámbor hangon énekeld: Aelia Sabina, isten veled! Titus Aelius Iustus, a legio II. adiutrix orgonistája és különzsoldosa állította feleségének.”