Tárgytípus
Kultúra
Méret
17,9 x 11,8 cm
Datálás
Kr. u. 2. század vége–3. század eleje
Korszak
Anyag
Ábrázolás
Leltári szám
56.6.376
Azonosító
Hyp-3681
Állapot
Restaurált.
A bronzlemez pontos lelőkörülményei ismeretlenek, a tárgy feltehetően még a 2. világháború alatt került elő Nagy Tibor egyik albertfalvai leletmentése alkalmával. Vélelmezett lelőhelye a segédcsapat-tábor körüli település (auxiliáris vicus) déli szektora.
A lemez elülső és felső szegélye duzzadt, díszítetlen peremben zárul. A felső perem hátsó része a lemezre domborított életnagyságú fülkagyló szélének felel meg, akárcsak a hátulsó szegély felső fele. A fülkagyló alatt, illetve az alsó részen a szegély sima felületű, egyszerűen levágott.
A fülkagyló kivitelezése elnagyolt, érdekessége a fülcimpán jelölt, kicsi kör alakú bemélyedés, amely talán fülbevaló viselésre utal. A lemez díszítése egyszerű: zsinórdísz keretben, amely a fülkagyló melletti szakaszt leszámítva a peremmel párhuzamosan fut, egy globuson álló, leeresztett szárnyú, fejét hátrafelé fordító sas tölti ki a képmezőt. Csőrében a szokványos ábrázolástól eltérően nem koszorút, hanem hosszú szárú borostyánlevelet tart. A sas a borostyánt a kereten kívülre lógatja, csak a levél bal széle hajlik vissza a képmezőbe. A madár tollazatának ábrázolása a nyakon, hason és a bal szárny felső részén finom vonalkázás révén válik anyagszerűvé. Fején és combjain csupán egyszerű vonalkázás jelzi a finom tollazatot. A függőlegesekkel tagolt hosszú szárnytollak váltakozó irányú harántvonalazással különülnek el egymástól. A madár bal lábának felülete sima, jobb lába érdes bőrét a kerethez hasonló zsinórdísz érzékelteti.
A sas triumfális szimbólum, katonai védőfegyveren történő ábrázolása a római hadsereg katonai sikereire tett utalás.
Analógiák alapján okkal feltételezhető, hogy a 2. század végére – 3. század első felére keltezhető albertfalvai arcvédő lemezhez nem harctéri, hanem egy úgynevezett „Guisborough-Theilenhofen” típusú” torna- illetve díszsisak tartozott.
A lemez elülső és felső szegélye duzzadt, díszítetlen peremben zárul. A felső perem hátsó része a lemezre domborított életnagyságú fülkagyló szélének felel meg, akárcsak a hátulsó szegély felső fele. A fülkagyló alatt, illetve az alsó részen a szegély sima felületű, egyszerűen levágott.
A fülkagyló kivitelezése elnagyolt, érdekessége a fülcimpán jelölt, kicsi kör alakú bemélyedés, amely talán fülbevaló viselésre utal. A lemez díszítése egyszerű: zsinórdísz keretben, amely a fülkagyló melletti szakaszt leszámítva a peremmel párhuzamosan fut, egy globuson álló, leeresztett szárnyú, fejét hátrafelé fordító sas tölti ki a képmezőt. Csőrében a szokványos ábrázolástól eltérően nem koszorút, hanem hosszú szárú borostyánlevelet tart. A sas a borostyánt a kereten kívülre lógatja, csak a levél bal széle hajlik vissza a képmezőbe. A madár tollazatának ábrázolása a nyakon, hason és a bal szárny felső részén finom vonalkázás révén válik anyagszerűvé. Fején és combjain csupán egyszerű vonalkázás jelzi a finom tollazatot. A függőlegesekkel tagolt hosszú szárnytollak váltakozó irányú harántvonalazással különülnek el egymástól. A madár bal lábának felülete sima, jobb lába érdes bőrét a kerethez hasonló zsinórdísz érzékelteti.
A sas triumfális szimbólum, katonai védőfegyveren történő ábrázolása a római hadsereg katonai sikereire tett utalás.
Analógiák alapján okkal feltételezhető, hogy a 2. század végére – 3. század első felére keltezhető albertfalvai arcvédő lemezhez nem harctéri, hanem egy úgynevezett „Guisborough-Theilenhofen” típusú” torna- illetve díszsisak tartozott.
Budai Balogh Tibor, 2016