Két bronzdísz etruszk háromlábú edénytartóról (tripus). Az egyiket Héraklés és egy nőalak díszíti, amint heves mozdulatokkal jobb oldalra tartanak. Héraklés chitónt visel, valamint a görög ikonográfiában szokásos attribútumaival, a vállára vetett oroszlánbőrrel és kezében buzogánnyal látható. A nőalak chitónt és köpenyt visel, ruháját a bal kezével fogja össze. Haja az etruszk nők tipikus frizurájába (tutulus) rendezve látható, bekarcolt félkörökkel díszített diadémot visel. Talán Héra istennővel (az etruszk Uni) azonosítható, aki etruszk ábrázolásokon gyakran Héraklés társaságában jelenik meg. A másik bronzdíszen két chitónt, köpenyt és szárnyas sarut viselő ifjúalak, talán a Dioskurosok láthatók. Mindkét csoport alatt talapzat, amely növénydíszen áll. Valószínűleg Vulciban, a korszak fontos bronzműves központjában készülhettek.
A két dísz együtt került elő egy harmadik, hippokamposon lovagló ifjút ábrázoló darabbal, amelyet szintén az Antik Gyűjtemény őriz. A Rajna menti Bad Dürkheimben találták egy kelta fejedelmi sírban. A kelta ékszerek mellett a sírmellékletek kiemelkedő darabjai az itáliai bronz importtárgyak: egy tripus és stamnos Etruriából, valamint egy csőrös kancsó, feltehetőleg Picenumból. Az etruszk bronzedények az egykorú kereskedelemmel jutottak el a Rajna menti területekre. A legkorábbi etruszk importáruk közé tartoznak, Etruria és az északi területek közötti kereskedelem új korszakának kezdetét jelzik. A sírban előkerült rostély maradványai alapján a dürkheimi tripus szenelőként szolgálhatott.
A sír 1864-ben került elő a vasútvonal építése során. A leletek nagy része a speyeri múzeumba került, itt őrzik őket ma is. A tripust díszítő három kisplasztikát egy vasutastiszt, Kukaczkay Fridolin vásárolta meg, aki 1866-ban a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta a tárgyakat.