Euripidés képmása

Tárgytípus
Kultúra
Méret
magasság: 42 cm, szélesség: 28 cm, mélység: 26,3 cm
Datálás
Kr. u. 100–130 körül
Anyag
Ábrázolás
Készítési hely
Korábbi gyűjtemény
Leltári szám
4054
Azonosító
Hyp-411
Állapot
Lunai márvány, lásd az anyagvizsgálat eredményét. A fej külön márványból készült, és szoborba illesztették. Letörött: az orr hegye és a jobb halánték mellett három lecsüngő hajfürt vége. A hajon kisebb csorbulások.
Bibliográfia
Hekler 1929, 54, no. 44; Richter 1965, I, 136, no. 22, figs. 741–743; Szilágyi J. Gy., Antik Gyűjtemény, 65–66, fig. 44; Szilágyi J. Gy., Ancient Art, 73–74, fig. 44; Papastamati-Von Moock, in AM 122 (2007)

Euripidés képmása. Idősebb, magashomlokú, beesett, szakállas arc, mélyenfekvő szemekkel. Haja megritkult szálakban lóg a homlokra, kétoldalt viszont dús, vastag fürtökben keretezi az arcot. A jobb halánték mellett gondosabb kidolgozással, lazábban válik el a homloktól, a bal oldalon pedig laposabban, elnagyoltan mintázták meg.
Euripidés fő portrétípusának, az ún. Farnese-változatnak egyik jó példánya (ld. portréherma, Nápoly). Eredetijét Lykurgos állíttatta föl Kr. e. 330 körül az athéni Dionysos-színház keleti bejáratánál. A kompozíció a tragikus triászt ábrázolta: Aischylos, Sophoklés és Euripidés álló szobrát. A mű egy feltevés szerint a késő-klasszikus kor legnagyobb szobrászának, Lysipposnak az alkotása lehetett. A Sophoklés-szobornak fennmaradt egy római feldolgozása, Aischylos és Euripidés szobrát viszont csupán büsztökről ismerjük. 
Ez a büszt a Kr. u. 2. század első harmadában készülhetett, és egy gazdag római villáját díszíthette. 

A Danielle Decrouez (Muséum d'histoire naturelle, Genève, Suisse) és Karl Ramseyer (Institut für Geologie, Universität Bern, Switzerland) által végzett anyagvizsgálatok eredménye alapján a portré lunai (carrarai) márványból készült. Az analízis részletes eredményeit lásd itt.