Euripidés képmása. Idősebb, magashomlokú, beesett, szakállas arc, mélyenfekvő szemekkel. Haja megritkult szálakban lóg a homlokra, kétoldalt viszont dús, vastag fürtökben keretezi az arcot. A jobb halánték mellett gondosabb kidolgozással, lazábban válik el a homloktól, a bal oldalon pedig laposabban, elnagyoltan mintázták meg.
Euripidés fő portrétípusának, az ún. Farnese-változatnak egyik jó példánya (ld. portréherma, Nápoly). Eredetijét Lykurgos állíttatta föl Kr. e. 330 körül az athéni Dionysos-színház keleti bejáratánál. A kompozíció a tragikus triászt ábrázolta: Aischylos, Sophoklés és Euripidés álló szobrát. A mű egy feltevés szerint a késő-klasszikus kor legnagyobb szobrászának, Lysipposnak az alkotása lehetett. A Sophoklés-szobornak fennmaradt egy római feldolgozása, Aischylos és Euripidés szobrát viszont csupán büsztökről ismerjük.
Ez a büszt a Kr. u. 2. század első harmadában készülhetett, és egy gazdag római villáját díszíthette.
A Danielle Decrouez (Muséum d'histoire naturelle, Genève, Suisse) és Karl Ramseyer (Institut für Geologie, Universität Bern, Switzerland) által végzett anyagvizsgálatok eredménye alapján a portré lunai (carrarai) márványból készült. Az analízis részletes eredményeit lásd itt.
