Jobbra haladó, három férfiből álló ünnepi menet töredéke. Mindhármukon római viselet. Az elülső, akinek vonásaiban korábban Augustus császár vonásait vélték felismerni, előrenyújtott bal kezében azonosítatlan tárgyat tartott. A mögötte lépdelő kísérő emelt fejjel trombitát (lat. tuba) fúj. A harmadik, visszaforduló alaknak csak a feje maradt meg.
Az Antik Gyűjteményt létrehozó 1908-as vásárlás során Magyarországra került 135 antik márványemlék közül kezdettől fogva kiemelkedő jelentőségűnek tartották azt a két töredékes történeti domborművet, amelyhez 2000-ben újabb darab járult. Ez a három relief nagyobb ciklusba tartozik, az ún. Medinaceli-reliefek közé. A sorozat további nyolc darabja ugyanis 1570 körül a spanyol Alcalà-Medinaceli hercegi családhoz került, ma is sevillai, illetve córdobai magángyűjteményekben látható. A lapok zömét már 1717-ben publikálták az első ókortudományi enciklopédiában, Bernard de Montfaucon Antiquité expliquée című művében.
A reliefciklus négy témát mutat be, amelyek bizonyára egy négyszögletes építmény egy-egy oldalát díszítették. Az első az actiumi ütközetet ábrázolja, ennek része az Apollo-dombormű, a második pedig a rá következő diadalmenetet. A harmadik áldozati felvonulást örökít meg (talán ezekhez tartozik ez a töredék), végül a negyedik egy további ünnepi menetet ábrázol, ennek az oldalnak az egyik lapja a tensa-relief. 
Bár a dombormű nagyon töredékes, tudományos értéke mégis kiemelkedő: az egész Medinaceli-ciklusból csupán ez a három portré maradt meg épségben. Főleg ezek alapján sikerült a reliefciklust Claudius császár korára (Kr. u. 41–54) keltezni.

A Danielle Decrouez (Muséum d'histoire naturelle, Genève, Suisse) és Karl Ramseyer (Institut für Geologie, Universität Bern, Switzerland) által végzett anyagvizsgálatok eredménye alapján a dombormű lunai (carrarai) márványból készült. Az analízis részletes eredményeit lásd itt.