Hyperión

Dombormű ünnepi menet részletével

Tárgytípus
Kultúra
Méret
106 x 172 x 14 cm
Datálás
Kr. u. 1. század második negyede
Korábbi gyűjtemény
Leltári szám
2000.24.A
Azonosító
Hyp-419
Állapot
Teljes. Az újkorban több helyütt kiegészítették, felületét átcsiszolták. Gipsz kiegészítések: az első ló feje és jobb mellső lába, a második fejének felső része és a szája, a harmadik szája; a kocsikerék néhány részlete; a hátraforduló férfi arca és bal keze.
Bibliográfia
Szilágyi J. Gy., Antik Gyűjtemény, 138–140, fig. 101; Szilágyi J. Gy., Ancient Art, 157–158, fig. 102

Balra vonuló ünnepi menet részlete: négy ló vontat egy kétkerekű díszkocsit (tensa). Mögötte két togába öltözött, babérral koszorúzott férfi halad, az első kezében babérág. A dombormű szépen példázza az augustusi propagandagépezet egyik ma sem tanulságok nélkül való fő jellemzőjét, a képzelt, de történelemmé tett őstörténet és az aktuálpolitika egybeolvasztását. A szent tárgyakat szállító díszkocsi egy valóságos ünnepi menet tartozéka; mögötte a római állam vezetői lépdelnek. A kocsi elé fogott négy lovat viszont Virtus Romana istennő vezeti, a római hadierények megszemélyesítője. A templom alakú kocsiszekrény oromzatán sas, Iuppiter isten madara ül, oldalait pedig a római őstörténet csomópontjaivá kiválasztott események díszítik. Az egyiken Aeneas, Venus istennő fia, a római nép ősatyja menekíti ki apját és fiát az égő Trójából, hogy megkezdje az új hazába, Itáliába vezető útját. Addig kellett hajóznia, amíg egy parton előre megjósolt jelre, malacait szoptató kocára nem bukkant. A másik oldalon Róma megalapítója, Romulus látható, kezében a legyőzött ellenséges hadvezértől zsákmányolt fegyverekkel. A kompozíció tehát finoman utal arra, hogy a mitikus őstörténettel egybefont történelem Aeneastól Romuluson át Augustusig vezet.
A nagyméretű lap 2000-ben került a Múzeumba és az első világháború utáni időszak legnagyobb mértékű közgyűjteményi vásárlása volt. A képmező alsó és felső szélét díszítetlen szegély zárja, oldalainak viszont nincs keretelése, és az alakok túlnyúlnak a széleken. A lap az Antik Gyűjteményben őrzött további két további, töredékes domborművel együtt egy nagyobb ciklusba, az ún. Medinaceli-reliefek közé tartozik.
A sorozat további nyolc darabja ugyanis 1570 körül a spanyol Alcalà-Medinaceli hercegi családhoz került, ma is sevillai, illetve córdobai magángyűjteményekben látható. A lapok zömét már 1717-ben publikálták az első ókortudományi enciklopédiában, Bernard de Montfaucon Antiquité expliquée című művében.
A reliefciklus négy témát mutat be, amelyek bizonyára egy négyszögletes építmény egy-egy oldalát díszítették. Az első az actiumi ütközetet ábrázolja, ennek része az Apollo-dombormű, a második pedig a rá következő diadalmenetet. A harmadik áldozati felvonulást örökít meg, (talán ezekhez tartozik a másik töredék), a negyedik pedig egy további ünnepi menetet – ennek része ez a dombormű.

Lexikon