Clusiumban, az egyik legnagyobb etruszk művészeti központban a sírkőplasztika új, sajátos típusa alakult ki a Kr. e. 6. században: a helyi mészkőből kifaragott síremlékeket a temetési szertartáshoz kapcsolódó jelenetekkel díszítették.
A talapzat sarkait még az ókorban lefűrészelték – a csonkolás ismeretlen rítusra utal. A négy oldalon halotti versenyjátékok jelenetei sorakoznak: birkózás, ökölvívás, diszkosz- és gerelyvetés, kocsi- és futóversenyek. A küzdők mellett írnokok, zenészek és kezükben hosszú pálcát és három vesszőből álló hivatali jelvényt (fasces) tartó bírók láthatók. A versenyeket akrobaták bemutatója egészíti ki. Sport és cirkusz gyökerei tehát közösek, és a halotti kultuszból sarjadtak ki. Két jelenetben ott látható a jellegzetes szakállú etruszk démon, Phersu is. Feladata talán az lehetett, hogy véres küzdelemre sarkallja a küzdőket.
A halotti játékok más ókori kultúrákban is fontos szerepet töltöttek be. Leghíresebb példájuk egy görög eposzban, Homéros Iliasában olvasható: itt Achilleus rendez sportversenyeket halott barátja, Patroklos emlékére. A budapesti talapzaton ábrázolt jelenetek csaknem azonos formában jelennek meg a 6–5. század más nagy etruszk központjainak emlékein (sírfreskókon, vázaképeken) is. Etruriában tehát ez lehetett a halotti szertartások szokásos programja.

A műtárgy anyaga nem tartozik a Danielle Decrouez (Muséum d'histoire naturelle, Genève, Suisse) és Karl Ramseyer (Institut für Geologie, Universität Bern, Switzerland) által elvégzett archaeometriai projekt keretében vizsgálható nyersanyagok közé.