Vörösalakos hydria, ki- és lehajló szájperemmel, fölötte reliefgyűrűvel. Harangalakú láb, rúdfülek. A talp alja és a szájperem festetlen, máshol a váza – a képek kivételével – feketemázas. A nyakon, a képmező fölött két vízszintes sáv között babérág, a peremen fekete vonalak. A képmező alatt nyelvmintasor. A fülnél mindkét oldalon spirális inda.
A képmezőben baloldalt ülő nőalak, előrenyújtott bal kezében bordázott tál, rajta kúp alakú sütemény (?). Szemben, álló nőalak, jobb kezében tükör, leengedett baljában koszorú. Az ülő nőalak mögött és alatt talán phialé.
Hasonló módon egy másik Rioneróból származó vázához, ebben az estben is elmondható, hogy az ábrázolást nem feltétlen a női mindennapok egy jeleneteként kell értelmezni. A temetők világához kapcsolódó értelmezést is lehetővé tesz maga a vázaforma, amelyen a dél-itáliai vázafestészetben gyakran ábrázolnak sírjelenetet. A tükör jelenléte is értelmezhető szimbolikusan, mint a beavatási rítusok egy kelléke.
A vázakép a Tarporley-festő egy követőjének alkotása a Kr.e. 4. sz. második negyedéből–közepéről.
Az 1861-es rionerói magyar ásatásról származó lelet.
