Kultúra
Méret
Előlap: magasság: 36 cm; szélesség: 22,5 cm; hátlap: magasság: 34,6 cm; szélesség: 27,5 cm
Datálás
Kr. u. 2. század vége – 3. század eleje
Anyag
Felirat
Készítési hely
Leltári szám
10.1951.106-107
Azonosító
Hyp-4264
Állapot
Ép.

Az eredetileg rúdra erősített, háromszög alakú jelvényt a szíriai eredetű misztériumvallás, Iuppiter Dolichenus kultuszában használták. A jelvény két különálló, de az élükön egykor összefogott bronzlemezből áll, amelynek teljes felületet elborító díszítését domborítással és poncolással alakították ki. Az ábrázolások a kultusz katonai jellegét hangsúlyozzák. Az előoldali lemezt vízszintes gyöngysorral három mezőre osztották. A csúcsban egy poncolt növényi motívum, alatta az istenség kozmikus hatalmára utaló Napisten (Sol) és Holdistennő (Luna) mellképét ábrázolták, alattuk egy csillaggal. Az alsó képmezőben Iuppiter Dolichenus túlhangsúlyozott alakját látjuk, ahogy páncélba öltözve egy bika hátán áll, kezében a kettős bárddal és a villámköteggel. A háttérben győzelmi szimbólumokat, pálmaágat és koszorút tartó Victoria istennőt, míg a háromszög két alsó sarkában, a hadseregben különösen tisztelt istenségek, a bunkót tartó Hercules és a sisakkal és lándzsával ábrázolt Minerva mellképét ismerhetjük fel. Az utóbbi fölött egy oltáron áldozati tűz ég. A bika alatti talapzatba poncolták a fogadalmi feliratot, amelyből megtudjuk, hogy ki és milyen indítékból készíttette a jelvényt: Iovi Dulcheno (!) P(ublius) Ael(ius) | Lucilius c(enturio) coh(ortis) I Alp(inorum) ped(itatae).
Az ugyanazon mesterkézhez köthető hátoldali lemezt az előoldalihoz hasonló módon, de öt mezőre osztották. Fentről a második mezőbe Iuppiter egyik megjelenési formáját és szent állatát, a sast helyezték, aki az ostort tartó Sol és a fáklyás Luna mellképei mellett az istenség hatalmának kozmikus hátterét szimbolizálja. A negyedik mezőt egy égő oltárral, annak jobb oldalán, a bikán álló istenséggel, bal oldalán pedig párjával, a kecskebakon ábrázolt és annak szarvába kapaszkodó Iuno Dolichenával töltötték ki. Kettőjük között koszorú lebeg. Az alsó képmezőben egy hosszú keskeny füles táblán (tabula ansata) középen, két sasos hadijelvénnyel közrefogva, egy oszlopok által tartott baldachin alatt (szentély) megint csak Iuppiter Dolichenust látjuk, lábánál oltárral. A központi jelenetet mindkét oldalon az istenség attribútumaival ellátott, hozzá mindenben hasonlatos Castores Dolicheni fogja közre. A jelvény tetejére csúcsdíszként a globuson álló Victoria istennő szobrocskáját illesztették.