Az aranyozott felületű kis bronz mellszobor pécsi magángyűjteményből került a Magyar Nemzeti Múzeumba.
A babérkoszorúba foglalt mellkép ruházata vastag köpeny, amely a jobb felkar kivételével az egész testet és a nyak egy részét is eltakarja. A köpenyt a jobb váll fölött hatalmas, négyszögletű, a sarkokon gömbökkel díszített, a késő római császárábrázolásokról jól ismert fibula fogja össze. Gondosan fésült sűrű haja elöl majdnem a szemöldökig ér, fülét nem takarja el, hátul egész tarkóját beborítja. A fején kettős gyöngysorból álló diadémot elöl középen négyszögletes foglalatú ékkő díszíti.
A mellkép eredeti funkciója nem tisztázott: valószínűleg nagyobb fémtárgyra – dísztálra, hadijelvényre vagy törvénytáblára – volt felerősítve. Az ábrázolt személyt korábban I. Constansszal (337–350), később II. Valentinianusszal (375–392) azonosították.
