A fülek alatt kiszélesedő testű harangkratér; széles, magas talp, vastag láb. A perem alatt babérág, a vörösalakos képmező alatt körbefutó meander. A fülek alatt keretbe foglalt palmetta. A keretből két oldalt kettős spirális inda nő ki félpalmettákkal és fogazott levéllel.
A váza egyik oldalán Athéna áll lándzsával, pajzzsal, sisakkal. Lábán sarut, derekán övet, hajában szalagot visel. Vele szemben ruhás nőalak jobb kezében koszorúval, amit Athéna felé nyújt. Másik oldalán köpenyes ifjút követő, thyrsost és talán tükröt tartó mainas.
A főoldal jelenetére sok párhuzamot találunk a görög vázafestészetben. A sisakot maga előtt tartó Athéna típusa is ismert már a késő-archaikus feketealakos vázafestészetből. A hátoldal jelenetét dionysosi kontextusba helyezi a thyrsost tartó, Dionysos kíséretéhez tartozó bacchánsnő. A dionysosi jelenetek igen kedveltek a dél-itáliai vázafestészetben, a vázát festő ún. Sydney-festő is gyakran merítette jeleneteit ebből a körből. 
A tárgy adatlapját lásd a Beazley Archive oldalán.
A festő sokkal közelebb áll a dél-itáliai vázafestészet campaniai-paestumi ágához, mint a lucaniaihoz. Munkássága nagy részét a fekete mázon vörössel díszített "ál-vörösalakos" vázák alkotják, és többségük Paestumban került elő. Könnyen lehet, hogy lucaniai stílusvonásai ellenére paestumi mester volt.
A darab a Kr.e. 4. sz. közepére, második felére datálható.