Jellegzetesen tömbszerű szobor talapzattal és háttámlával. Az ülő helyzetben ábrázolt férfi hosszú, a testét szorosan fedő köpenyt visel, amelynek sík felületéből csupán a fej és a felhúzott térden keresztbe tett kéz emelkedik ki. Bal tenyere a térdhez simul, jobb ökölbe szorított kezében salátabimbót tart. A telt arcot, vállig érő, a fület szabadon hagyó paróka keretezi. A plasztikusan megformázott szemöldökhöz és szemhéjhoz, széles orrcimpa és lapos orrcsúcs társul. A száj egyenes vonalú, mosolytalan. A szobor felülete csak részben csiszolt, összességében durva megmunkálás és elnagyoltság jellemzi. A Középbirodalom időszakában megjelenő szobortípus geometrikus formája révén nagyszerű alapot biztosított hosszabb szövegek rögzítésére, ezért a magánszobrászat népszerű szobortípusa maradt egészen a Későkorig. A szobor Pawerem, thébai Amon-papot ábrázolja. A tárgy feliratai elől a lábakon hét vízszintes sorban, és hátul a pilléren két függőleges oszlopban helyezkednek el. A jelek gyakran nehezen olvashatók, a szóalakok hiányosak. A felirat stílusjegyei alapján a szobor a Ptolemaiosz-korra keltezhető.
A szobrot 1871-ben gróf Eszterházy Antal vásárolta Egyiptomban, majd a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A tárgy  1934-ben került a Szépművészeti Múzeumba.