A MÜKÉNÉI OROSZLÁNOS KAPU DOMBORMŰVE
Gipszmásolat a mükénéi Oroszlános-kapu domborműves díszítéséről.
Az eredeti, mészkőből faragott dombormű a késő bronzkori görög kultúra egyik legjelentősebb szobrászati emléke, készítési ideje a Kr. e. 13. század közepére tehető. A mükénéi fellegvár (akropolisz) főbejáratát díszítette, amely erről kapta az Oroszlános kapu nevet. A várost övező várfal kapujának keretét három hatalmas kőtömb alkotta, a reliefet a szemöldökkőre helyezték. A reliefet két oroszlán alakja díszíti, talán a királyi hatalom jelképei. Fejük hiányzik, ezeket külön kőből mintázták meg. Mellső lábukkal oltárszerű emelvényre lépnek, amelynek közepén oszlop emelkedik, egy épület (talán templom vagy palota) tetőgerendáit tartva. A kapu és a relief sohasem került föld alá, antik szerzők – köztük Pauszaniasz – és újkori utazók leírásai is említik őket.
Az 1870-es években a homéroszi eposzokból ismert Trója romjait szenvedélyesen kutató német régész, Heinrich Schliemann is végzett feltárásokat a mükénéi bronzkori erődítmény falai között.
