2 / 1

A GYÍKÖLŐ APOLLÓN PRAXITELÉSZ BRONZSZOBRA NYOMÁN

Méret
162 x 90 x 92 cm
Datálás
20. század eleje
Korszak
Anyag
Leltári szám
Ag.165
Azonosító
Hyp-6350
Bibliográfia
Hekler, Gipszgyűjtemény, no. 281

Praxitelész Kr. e. 350 körül készült bronzszobra nyomán faragott római császárkori márványszobor gipszmásolata.

A szobor mintha ellesett pillanatot örökítene meg. Apollón könnyedén egy fának támaszkodik, és a törzsre felkúszó gyíkot igyekszik eltalálni a jobbjában tartott nyílvesszővel (amely mára elveszett). Meg akarja ölni vagy csak játszik vele? Mindkettő lehet. A szobor jelzi: az istenek gond nélkül élnek — miért is törődnének az „egy napig élő” emberek nyomorúságával? Apollón teste nőiesen lágy, felette áll férfi és nő kettősségének; ebben is messze van tőlünk, emberektől. Ám a gyík lehet járványok metaforája is: a szobor így a betegségtől oltalmazó istent is megjeleníti.

A római császárkorban számos másolat készült a szoborról: az ábrázolás a nagyszobrászat mellett megjelent gemmákon és pénzérméken is. A gipszmásolat mintáját adó márványszobrot 1777-ben Rómában, a Palatinus-dombon találták, ma a Vatikáni Múzeumban őrzik. A gipszmásolat bronzhatású bevonatával Praxitelész késő klasszikus kori bronzszobrát idézi meg.