A belvederei torzó gipszmásolata.
Az eredeti, torzóként fennmaradt márványszobor ruhátlan, előregörnyedő férfit ábrázol. A feltűnően izmos alak azonosítása a darab felbukkanása, az 1400as évek óta foglalkoztatja a kutatókat. Sziklán ül, amelyre ragadozó állat (talán oroszlán) bőre van terítve – — ezért sokan Héraklésznek tartják. Mások szerint a nyilazó Philoktétész, még inkább a halálra készülő Aiasz lehet. A szobor a 16. század elején került a vatikáni múzeum Belvedere nevű részébe, innen kapta a nevét. Hihetetlen hatást tett a reneszánsz művészeire. Michelangelo például a belvederei torzó tanítványának nevezte magát.
A márványszobrot – a rajta olvasható felirat szerint – az athéni Apollóniosz faragta a Kr. e. 1. században. Ma is a Musei Vaticaniban őrzik.
