Asztragaloszokkal játszó kislány császárkori márványszobrának gipszmásolata.
A kislány a bal karjára támaszkodva, lábát maga alá húzva ül, khitónja szabadon hagyja a bal vállát és mellét. Jobbjával éppen most gurította el az állati bokacsontokat (asztragalosz), az ókori gyerekek kedvelt játékát. A Kr. u. 2. századi márványszobrot körülbelül hatvan évvel a készítése után átdolgozták: a ma látható fejet Kr. u. 200 körül illesztették a törzsre. Az arcot portrészerű vonásokkal mintázták, a szobor tehát egy valódi kislányt ábrázol, akinek alighanem a sírját díszítette. A szobor típusa a késői hellénisztikus időszakban alakult ki, hat példány tanúsítja, hogy a császárkorban is népszerű maradt.
A márványszobrot Kr. u. 140 körül faragták Kr. e. 250-150 körül készült minták nyomán. Rómában a Vigna Giustiniani-ban került elő 1732-ben. Ma a berlini Staatliche Museen Antik Gyűjteményében őrzik.
