Az alvó Ariadnét ábrázoló császárkori márványszobor gipszmásolata.
A mítosz szerint Ariadné krétai királylány beleszeretett az athéni hérószba, Thészeuszba, és segített neki legyőzni a bikafejű Minótauroszt. A Krétáról elhajózó Thészeusz azonban Naxosz szigetén hagyta Ariadnét, akire azután Dionüszosz talált rá és feleségül is vette. Az életnagyságnál nagyobb szobor a két esemény közötti időben jeleníti meg a királylányt. Sziklán fekszik, mit sem tudva alussza át szerelme távozását. Felkarját kígyót mintázó karperec díszíti, ezért a 16-17. században Kleopátra szobraként azonosították, hiszen az egyiptomi királynő halálát kígyómarás okozta.
A császárkori márvány eredetit a Kr. u. 2. század első felében faragták egy Kr. e. 2. századi szobor nyomán. Ma a vatikáni Musei Vaticaniban látható.
