Ruhátlan púpos férfi szobrának gipszmásolata. A fej és a váll jórészt arányos, a felsőtest azonban teljesen torz. A mű a hellénisztikus kortól kezdve népszerű groteszk ábrázolások hagyományát folytatja. Arcvonásai békések, göndör haja és szakálla a szellemi emberek portréit idézi. A számoszi Aiszóposz (Kr. e. 624—540 körül), a híres görög meseíró az ókori hagyomány szerint kisnövésű és púpos volt. Ezért korábban az ő portréjának tartották a szobrot, ám ez az azonosítás bizonytalan. Aiszóposz nevét főleg állatmeséi tették híressé, amelyeket később sokan (például Phaedrus, Heltai Gáspár, Jean de La Fontaine) újra feldolgoztak.
Az eredeti szobrot márványból faragták Kr. u. 160-170 között. Rómában, Caracalla császár fürdőjében találták 1758-ban, ma is a városban, a Villa Albaniban őrzik.
