Tárgytípus
Méret
33,5 x 37 cm
Datálás
Kr. e. 2. század eleje
Leltári szám
4775
Azonosító
Hyp-682
Állapot
Parosi márvány, lásd az anyagvizsgálat eredményét. Töredékes.
Bibliográfia
Horváth J. – Nagy Á. M., in Ókor 8/1 (2009); Matz–von Duhn 1881–1882, III, 55, no. 3559; Hekler 1929, 90, no. 81; Lochin: Pegasos, in LIMC VII (1994), 222, no. 119; Szilágyi J. Gy., Antik Gyűjtemény, 76–77, fig. 55; Szilágyi J. Gy., Ancient Art, 85, fig. 55

A dombormű a hellénisztikus művészet jelentős alkotása, és az egyetlen antik szobrászati emléke a Pégasos betörését elmesélő mítosznak, amelyet amúgy is ritkán ábrázoltak. 
A mű töredékes. Eredeti az alsó perem, amelynek felületét alul elnagyoltan csiszolták le, azaz nem illesztésre szánták. Ez jelzi, hogy a dombormű nem sírsztélé koronázó része volt, mint korábban gondolták, hanem önálló mű. Szintén eredeti a ló mellső lábai előtti szél, a többit viszont az újkorban simára csiszolták, és alighanem gipsszel egészítették ki. A relief törésfelületeibe fúrt csaplyukak szintén modern restaurálásokra utalnak. Pégasos hiányzó jobb szárnyát külön faragták ki, majd a testhez illesztették. Jobb mellső lábát és a hérós jobb combját bravúros módon teljesen körbefaragták, így azonban könnyen kitörtek.
Bellerophón ráveti magát Pégasosra, és a földre dönti. Az ifjú, szakálltalan, erős izomzatú Bellerophón lábával a leroskadó Pégasos derekára térdel, fölemelt jobb karjával pedig a Pégasos repülésre széttárt bal szárnyát ragadja meg. A megriadt állat hátsó teste a földre roskadt, ágaskodó első lábaival hiába próbál talpra állni Bellerophón erős szorításából. Mind az állat, mind Bellerophón letört jobb lábát eredetileg kinyújtva, a földnek feszítette. A mozgás heves dinamikája, az izmok túlzott ábrázolása jelzi: Bellerophón erejének megfeszítésével töri be a szárnyas lovat. A mítosz itt ábrázolt változata chiasztikus költői képben foglalható össze: Bellerophón „rárepül” Pégasosra, a földre döntött szárnyas ló pedig már nem tud elszállni.
Bellerophón a hérósokra jellemzően ruhátlan, csupán egy rövid köpeny van a vállára vetve. Arca viszont nem a hérósokra jellemző, hanem kerek, portrészerű. Fejét szalag díszíti, ami nem Bellerophón jellemzője; uralkodókat szoktak így ábrázolni. A dombormű tehát Bellerophón alakjában a hellénisztikus kor egyik királyát örökíti meg.
A dombormű a Kr. e. 2. század első évtizedeire keltezhető görög munka.

A Danielle Decrouez (Muséum d'histoire naturelle, Genève, Suisse) és Karl Ramseyer (Institut für Geologie, Universität Bern, Switzerland) által végzett anyagvizsgálatok eredménye alapján a dombormű parosi (Paros-Stefani) márványból készült. Az analízis részletes eredményeit lásd itt.