Umbriai bronz nőalak

Kultúra
Méret
magasság: 5,3 cm
Datálás
Kr. e. 5–4. század
Anyag
Ábrázolás
Készítési hely
Korábbi gyűjtemény
Leltári szám
66.101.A
Azonosító
Hyp-6582
Állapot
A jobb lábfej sérült.
Bibliográfia
Gens Antiquissima Italiae, 183, no. 8.12, fig. 8.12

Bronz nőalak. Az arc két síkból áll, ami középen függőleges élben fut össze. Vastag karjai két oldalra, a könyörgők gesztusában széttárva, a végén keresztben barázdált sávval. A homlokon vízszintes vonal, fejfedőt vagy fátyolt jelez. A szemek, a köldök és a mellbimbók bélyegzővel ütött karikákkal vannak ábrázolva. Hosszú ruhát visel, ami szinte eltakarja a lábait.
Ezek a szkematikusnak nevezett kis bronzszobrok fogadalmi ajándékok voltak, és az umber művészet fennmaradt anyagának jelentős részét alkotják. Kevés alaptípusból állnak: sisakos harcos, ruhátlan férfi lépő vagy álló-, és hosszúruhás nő lépő vagy álló alakja. Elemi formákból való építkezés jellemzi őket. Az arc gyakran két sík, amely középen élben találkozik. Az emberi test síkban kiterítve, sőt olykor lemezből kivágva jelenik meg. A szemet, a mellet és a köldököt ugyanazzal a bélyegzővel beütött karika jelzi (a nők ruháján keresztül is jelölve). A fej és a nyak gyakran egybefolyik, a karok és a lábak rúd formájúak, csak az ujjakat jelzik néha. A lábakon gyakran ráillesztett csapok láthatók vagy maguk a lábak tű alakban végződnek, így a szentélyekben elegendő volt egy könnyen málló kőlap vagy egy homokkal-földdel fedett kis tér, ahová a szobrokat beszúrhatták a fogadalomtevők.
A bronzszobrocska a hosszúruhás könyörgő nőalakok típusába tartozik, ezen belül a dél-umbriai ún. Esquilinus-csoportba sorolható (lásd a Gyűjtemény ebbe a csoportba tartozó másik nőalakját). A szobrocskák mindhárom alaptípusára van példa ebben a csoportban (lásd a Gyűjtemény ide tartozó tárgyait: 76.6.A, 76.4.A, 76.8.A és 76.2.A). Jellemzői az apró méret, valamint a karokra reszelt barázdált sávok. A csoport közel áll a Nocera Umbra-csoporthoz (lásd a Gyűjtemény ebbe a csoportba tartozó bronzszobrocskáját).

Túrák