Campaniai antefix Gorgó-maszkkal

Kultúra
Méret
32,5 x 33 cm
Datálás
Kr. e. 6. század harmadik negyede
Anyag
Készítési hely
Korábbi gyűjtemény
Leltári szám
T.83
Azonosító
Hyp-6588
Állapot
A párkány bal oldala letörött, a jobb oldali alsó levél hiányzik.
Bibliográfia
Oroszlán, in ArchÉrt 48 (1935), 42, no. 1, fig. 33

Sima, festett meandersorral díszített párkányon álló félköríves antefix, szélén körben tizenöt levélkéből álló kerettel, amelyet pálcatag és volutás végű szalag választ el a középen lévő maszktól. A Gorgó-fő apró tincsekbe rendezett hajjal és szakállal jelenik meg. Szemmagasságban elhelyezkedő fülei mellett két-két hosszú hajtincs. Szeme és orra nagy, felfelé görbülő szájában kiálló agyarak és kinyújtott nyelv látható. Élénk fehér, fekete és vörösbarna színezésdíszíti. Negatív formából készült.
A Gorgoneiont, mint a Kr. e. 7. század harmadik negyedében széleskörűvé vált motívumot minden bizonnyal az északnyugati görög területeken használták először épületek díszítéséhez (vesd össze a Gyűjtemény női fejjel díszített antefixeivel: T.87 és T.88). Alkalmazása a Kr. e. 6. század korai szakaszára nem csak a szárazföldi görög vidéken, hanem Magna Graeciában és Etruriában is elterjedt. A Campaniából ismert legkorábbi Gorgoneion-antefix Cumae városából származik, ám a Kr. e. 6. század során a motívumban bekövetkező változások Capua városához köthetők. Az itt létrejött, itálikus fejlődési szakasz eredményének tartják az immár szakállas arcú Gorgó-fő körülmegjelenő levélkeretet, a volutában végződő záró szalagokat és a magas talapzatot is. Az etruszk művészet hatását mutatják a kígyószerű tincsek és a tagolt frizura.
Campaniaban ezt a típust Capua, Cumae, Nola és Satricum városaiban gyártották a Kr. e. 6. század harmadik negyedében. (Lásd a Gyűjtemény másik campaniai Gorgoneion-antefixét.)

Túrák